- táncosokra;

- táncpedagógusokra;

- koreográfusokra;

- pontozóbírókra;

- musical látványtánc

- klasszikus/kortárs látványtánc

- D4F

- dzsessz látványtánc

- táncklub látványtánc

- video klip dance

* C. TÁNCTERMI LÁTVÁNYTÁNCOK

• freasy
• finn tangó
• bugg.

Az egyes táncfajták részletes szabályait a VII. CIKKELY tartalmazza. Tevékenységünkbe felvenni szándékozunk valamennyi, napjainkban és a jövőben nagy tömegeket vonzó, sportértékű és szakmai ismeretet igénylő táncfajtát. A tánc- és mozgásművészet hétköznapi és sportélet felé tolódása, az ezen a területen folyamatosan változó irányzatok miatt a látványtáncok kategóriáinak fenti felsorolása korántsem teljes. A felsorolás csak a pillanatnyilag aktuálisnak tartott táncfajtákat öleli fel, és a Szakmai Testület javaslatára, a közgyűlés döntése alapján, a tánc-csoportok- és -fajták bármikor újakkal kiegészíthetők.

A versenyrendezés helyszínére, a verseny rendezőjére és a versenyek feltételeire vonatkozó általános szabályokat és előírásokat a Magyar Látványtánc Sportszövetség (továbbiakban: MLTSZ) versenyrendezési szabályzata tartalmazza.

A versenyeken pontozó bírókra, a pontozóbírókra és a számlálókra vonatkozó általános szabályokat és előírásokat a nemzetközi szabályzatok figyelembevételével összeállított "MLTSz Pontozóbíráskodási Szabályzat" tartalmazza.

Azokban az esetekben és kategóriákban, amelyekben a szabályzat a versenyző számára a saját zenéje használatát engedélyezi vagy írja elő, akkor az ilyen saját zenének az alábbi zenehordozókon és módokon kell szerepelnie:

III.1.1 ZENEHORDOZÓ:

A versenyeken felhasználható zenehordozók az alábbiak lehetnek:

- zenei kazetta (MC)

- kompakt adathordozó lemez (CD)

A versenyeken felhasználandó saját, versenyzői felvételeknek az alábbi követelményeknek kell eleget tenniük:

- Az egy darabban felhasznált összes zenerész/effekt egységesen jó minőségű és egyértelműen elég hangos legyen ahhoz, hogy mindenki hallhassa.

- A versenyzői felvételeket tartalmazó zenehordozót a jelentkezéskor ellenőrzésre le kell adni. - A versenyre jelentkezéskor a kazettának/CD-nek és a hozzá tartozó borítónak is egyértelműen azonosítottnak kell lennie. Az azonosításnak láthatóan tartalmaznia kell:

- a szám vagy koreográfia címét;

- A versenyrendező a Szövetség képviselőjének jelenlétében ellenőrizni köteles a leadott zenehordozókat. Ha a tiszta, jó minőségű felvétel előírásának, vagy az adott kategóriára vonatkozó időtartam-, illetve zenejelleg- vagy sebesség-előírásnak az érintett felvétel nem tesz eleget, a versenyzőt az adott versenyből ki kell zárni.

A leadott zenehordozón (kazetta/CD) csak egyetlen zenedarab lehet felvéve, mégpedig kazetta esetén az A oldal elején, CD esetén pedig az 1. tracken. Más felvételt is tartalmazó versenyzői kazetta vagy CD szabálytalannak minősül és kizárást von maga után. Az esetleges meghibásodásra, vagy technikai nehézségre tekintettel ajánlott a tartalék zenehordozót a versenyszám sorra kerülésekor, az érintett csoport vezetőjének magánál tartania. Ha a CD-lejátszó hibájából vagy a magnetofon meghibásodásából eredően nem sikerül a versenydarab zenéjének lejátszása, az érintett csoport vezetője módot kap a tartalék felvételnek a technikushoz történő eljuttatására. Ilyenkor a hibával érintett versenyszámot újra kell szólítani.

- színpadi beállás után induljon a zene;

- a zenét "bevonulásra" kell elkezdeni;

Azokban a tánckategóriákban és -fajtákban, amelyekben a versenyszabályzat a Szövetség által biztosított, egységes zenét ír elő, az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:

III.2.1. Az ilyen zenét a Szövetségen belül a Szakmai Testület javaslatai alapján állítjuk össze és az érdeklődők számára megvásárolhatóvá tesszük. Egy táncévadon belül mindig azonos ilyen zenét kell alkalmazni. Az újonnan összeállított és egy táncévadon belül alkalmazandó egységes zenék beszerezhetőségére vonatkozó információkat a MLTSz Főtitkára minden aktuális változást követően 30 napon belül közzéteszi a tagságnak.

Egyéni versenyzők legfeljebb kettesével;

Párok legfeljebb kettesével;

Legfeljebb egy csoport;

IV.1. MÉRET:

A versenyzők számára rendelkezésre álló tánctér területének az alábbi oldalméretekkel kell rendelkeznie:

Egyéni és páros kategóriák esetében - legalább 8 x 8 m.

Csoportos és formációs kategóriák esetében - legalább 10 x 10 m.

A tánctér méretét jól láthatóan jelölni kell. A tánctér elhagyását az adott táncdarab értékelésénél negatívumként kell figyelembe venni. A környezettől eltérő magasságban elhelyezett színpad alkalmazása esetén biztonság szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek a következők:

* A színpadon a fenti tánctér-méreten kívül legalább 1 m biztonsági sáv álljon rendelkezésre a színpad széléig;

* A tánctéren, illetve a biztonsági sávban a rendezők semmilyen színpadi kelléket vagy a látványt befolyásoló díszitményt/ határolót sem helyezhetnek el.

A musical látványtánc kategóriában a felület a kopogó tánclépés-hangok képzésére is alkalmas felület kell legyen (pl. a táncszőnyeg alatt parketta vagy hajópadló).

V.1 A FORMÁCIÓK

Az egyes táncfajtákban említett formációk létszáma 10 fő feletti. Felső létszámkorlátozás nincs, bár a tánctér mérete egyértelműen behatárolja a kényelmesen mozgatható létszámot. A gyorsabb mozgással és kevesebb színpadi látvánnyal párosuló improvizatív táncokban javasolható, hogy a formációs összlétszámot a koreográfiákban ennek megfelelően szabják meg.

V.2. A CSOPORTOK

A MLTSz három korosztálynak rendez versenyeket. Ezek:

VI.3. FELNŐTT: betöltött 15. életév felett.

VI.4. KOROSZTÁLY-VÁLTÁSOK:

- A gyermek korosztályban megkezdheti a versenyzést az a gyermek, aki az érintett táncévadban a 7. életévét betölti.

- A 12. életévének betöltéséig a táncos a gyermek korosztályban versenyezhet.

- A junior korosztályban a táncos 12. életévének betöltése napjától versenyezhet.

- A junior korosztályban a táncos 15. életéve betöltésének évében még versenyezhet., kivéve a páros, csoportos és formációs kategóriákban alább részletezett és külön engedélyeztetett eseteket.

- Páros kategóriák esetében a junior korosztályban versenyezhet az a páros, amelynek egyik tagja juniorkorú, míg a másik tagja legfeljebb egy évvel fiatalabb, mint a junior korosztály alsó határa.

- Formációk és csoportok esetében az adott formáció vagy csoport abban a korosztályban versenyezhet, amelybe a fenti életkor-kategóriák alapján, átlagéletkora szerint esik. Az átlagéletkor számításánál a számításból kapott átlagnál a törtéveket 0,5-ig lefelé, felette felfelé kell kerekíteni. Az adott formációban vagy csoportban tehát versenyezhet olyan táncos, aki életkora alapján már egy más korosztályba esne. Nem versenyezhet azonban a formációban olyan táncos, akinek életkora a fenti módon kiszámított, az adott csoportra vagy formációra vonatkozó átlagéletkor kerekített értékénél több, mint két évvel fiatalabb vagy idősebb (a túlzott testméret-különbségek és az extrém erőviszonyokból eredő visszásságok elkerülése érdekében). Nem versenyezhet valamely versenyző az életkor-átlagra hivatkozással ugyanazon egyesület gyermek- és junior, vagy junior és felnőtt formációiban és/vagy csoportjaiban is. Eldöntendő, hogy például egy 11 éves gyermekversenyző a gyermek- vagy a juniorkorú formáció vagy csoport tagja, illetve, hogy egy 14 éves juniorversenyző a junior- vagy a felnőttkorú formáció vagy csoport tagja, de nem lehet egyszerre tagja mindkét korosztály formációjának vagy csoportjának.

VI.5. ENGEDÉLYEZTETÉS

VII.1. AZ EGYES TÁNCFAJTÁKON BELÜLI KATEGÓRIÁK

VII.1.1. Férfi (fiú) egyéni

Valamennyi, ebbe a tánccsoportba tartozó táncfajta minden kategóriájában a
versenyzőknek a saját zenéjükre kell táncolniuk.

VII.2.2. A VERSENYDARAB IDŐTARTAMA

VII.2.2.1. Egyéni vagy pár: legalább 1:55 perc és legfeljebb 2:05 perc közötti.

VII.2.2.2. Csoport: legalább 2:45 perc és legfeljebb 3:00 perc közötti.

VII.2.2.3. Formáció: legalább 2:45 perc és legfeljebb 5:00 perc közötti.

VII.2.4. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

• a darab zenével való összhangját,
• zenevilágának és a mozdulatanyagnak egymáshoz illeszkedését,
• az egész koreográfia, azon belül pedig az egyes tánclépések és elemek, valamint a figurák/alakzatok változatosságát,
• az ötlet és a koreográfiai megoldások eredetiségét,
• továbbá a koreográfia szórakoztató/látványos voltát (összhatás).

VII.2.6 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

VII.2.7. KOREOGRAFÁLT TÁNCFAJTÁK VERSENYSZABÁLYZATA

Leírás, jellemzők és összetevők

Ennek a táncfajtának a versenydarabjaiban a résztvevők az összes ismert tánc, táncfajta vagy irányzat elemeit és az összes ismert tánctechnikát előadhatják. A koreográfiában szerepelhet a modern tánc, a dzsessztánc, a klasszikus színházi táncok, a tánctermi és társas táncok, a néptáncok és a népies műtáncok, a más műfajként vagy táncfajtaként ismert, valamennyi táncféle. A színpadi látványtánc versenydarabokba ezek az alapok beépíthetők tiszta formájukban, vagy két, illetve több különböző stílus kombinációjaként, továbbá tartalmazhatnak akrobatikus elemeket, emeléseket és egyéb színpadi mozgásanyagot is. Minden táncfajta előadható a táncosok vagy a koreográfus saját egyéni értelmezésében és előadásmódjában. Felhasználhatók a fent csak példaképpen felsoroltakon kívül más olyan táncfajták mozdulatai és elemei is, amelyek manapság általánosan ismertek és tánctermekben vagy -klubokban egyénileg vagy párosan táncolják őket, de ezek nem dominálhatnak, és a koreográfia ezekre nem épülhet.

A többi színpadi látványtánc-fajtához képest a színpadi látványtánc egyedülálló jellegzetessége, hogy a versenydarab koreográfiájának vagy történetet kell elmesélnie, vagy pedig egy üzenetet, hangulatot kell hordoznia, amelyet a koreográfia eszközeivel át kell tudnia adni a közönségnek. A színpadi látványtánc-koreográfiának a csoportos és formációs kategóriákban szinkron- és aszinkron mozgásokat, ritmusváltást, legalább hat alakzatváltást kell tartalmazniuk.

Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a versenyzők az adott táncstílus vagy -fajta szempontjából megítélve szabályosan hajtsák végre. Ugyancsak elvárás, hogy az esetlegesen alkalmazott akrobatikai elemeket, emeléseket és esetleg egyéb színpadi látványelemeket (erő- és támaszelemek, stb.) az eredeti sportág vagy táncfajta szempontjából is szabályosan adják elő a versenyzők.

A koreográfiában az akrobatikai elemek és az emelések megengedettek, de nem dominálhatnak. Egy verseny-darabban legfeljebb 4 akrobatikai elem és legfeljebb három emelés engedélyezett. A gyermek korosztályban csak a veszélytelennek minősülő, derékmagasságot meg nem haladó, többszörösen alátámasztott emelések engedélyezettek. Az átfordulások, támaszok és a bakolások nem tekinthetők emelésnek.

Az akrobatikai elemek és az emelések száma egy koreográfián belül nem befolyásolja annak megítélését, azonban, ha ezeket a versenyzők technikailag helyesen hajtják végre és ezzel a látványosságot emelik, az összhatás értékelésében pozitívumként kell őket figyelembe venni. A csoportok és formációk koreográfiáiban egyéni vagy szóló részek, illetőleg egymást kiegészítő alakzat-mozgások és nyugalmi helyzetek megengedettek, de ezek nem dominálhatnak.

A megítélésben, illetve a színpadi látványtánc versenydarab összhatásában jelentős szerepet kap az alkalmazott tánctechnikák helyes kivitelezésén és látványos koreográfiában történő tolmá-csolásán túl az előadás. A sport-terület nevéből eredően ennek látványosnak, a táncfajta neve szerint színpadi előadás jellegűnek kell lennie. Nem engedélyezett azonban a karaoké, illetve a koreográfia alapjául szolgáló zenére történő szájmozgás, tátogás. Ezzel szemben kívánatos és értékelendő a zenei momentumok arcjátékkal való kísérése, a koreográfia színpadi előadása.

Leírás, jellemzők és összetevők

A 30-as évek amerikai tánc- és zenés színházi produkciói, a 60-as és 70-es évek ún. rock-operái és az ezek alapján ihletett, leginkább amerikai zenés filmek táncfajtája. Ez azóta is domináns a cirkusz- és varieté produkciókban és elsősorban a revüszámok között állandó szereplője a TV-adásoknak. Erre a mozgásfajtára újabban sikeres tánccsoportok is építkeznek ott, ahol hasonló alapokon népi táncok, illetve más közösségi táncok is a kultúra részei - például Írországban. A Riverdance irányzata, vagy az állandó házigazdáik miatt nagy nézettségű TV-műsorok háttértáncosai jó példák erre az irányzatra.

A koreográfiában alapként szerepelhetnek: a modern tánc, a dzsessztánc, a klasszikus színházi táncok, a tánctermi táncok, a néptáncok. A musical látványtánc versenydarabokba ezek az alapok beépíthetők tiszta formájukban, vagy két, illetve több különböző stílus kombinációjaként, továbbá tartalmazhatnak akrobatikus elemeket, emeléseket és egyéb színpadi mozgásanyagot is.

Bár a fő hangsúlynak arra kell esnie, hogy a koreográfia és a táncosok lábmunkája harmonikusan legyen összeállítva, az adott koreográfia értékelésénél sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. A versenydarabokba valamennyi ismert táncfajtát, illetve az ismert ír és egyéb néptáncokat is bele lehet építeni, azonban az alkalmazott egyes lépéseknek, kombinációknak és elemeknek technikailag helyesen végrehajtottnak kell lenniük.

Ebben a táncfajtában az egyedi cipők (vasalt tánc-cipő, ír tánc cipő, stb.) használatát megengedjük. Kizárási ok, ha valamely koreográfia - legyen az egyéni vagy csoportos - nem eredeti.

A számos film és video alapján ebben a kategóriában széles tere van a plágiumnak, ezért a felismerhető másolásokat a pontozóbíráskodásban szigorúan büntetni kell. Magasabb pontszámmal kell ugyanakkor értékelni az eredetiséget.

A musical látványtánc-koreográfiának a csoportos és formációs kategóriákban szinkron- mozgásokat, ritmusváltást, és legalább hat alakzatváltást kell tartalmazniuk. Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a versenyzők az adott táncstílus vagy -fajta szem-pontjából megítélve szabályosan hajtsák végre. Ugyancsak elvárás, hogy az esetlegesen alkal-mazott akrobatikai elemeket, emeléseket és esetleg egyéb színpadi látványelemeket (erő- és tá-maszelemek, stb.) az eredeti sportág vagy táncfajta szempontjából is szabályosan adják elő a versenyzők.

A koreográfiában az akrobatikai elemek és az emelések nem dominálhatnak. Egy verseny-darabban legfeljebb 4 akrobatikai elem és legfeljebb három emelés engedélyezett. A gyermek korosztályban csak a veszélytelennek minősülő, derékmagasságot meg nem haladó, több-szörösen alátámasztott emelések engedélyezettek.

Az átfordulások, támaszok és a bakolások nem tekinthetők emelésnek. Az akrobatikai elemek és az emelések száma egy koreográfián belül nem befolyásolja annak megítélését, azonban, ha ezeket a versenyzők technikailag helyesen hajtják végre és ezzel a látványosságot emelik, az összhatás értékelésében pozitívumként kell őket figyelembe venni.

A csoportok és formációk koreográfiáiban egyéni vagy szóló részek, illetőleg egymást kiegészítő alakzat-mozgások és nyugalmi helyzetek megengedettek, de ezek nem dominálhatnak.

A koreográfiának legyen mondanivalója, egy ismert történetet, hangulatot vagy üzenetet sugalljon. A megítélésben, illetve a musical látványtánc versenydarab összhatásában jelentős szerepet kap az alkalmazott tánctechnikák helyes kivitelezésén és látványos koreográfiában történő tolmácsolásán túl az előadás. A sport szakterület nevéből eredően ennek látványosnak, a Broadway egy színházi előadására emlékeztetőnek kell lennie. Engedélyezett a koreográfia alapjául szolgáló zenére történő arcjáték, szájmozgás, tátogás, de a zenére éneklés (karaoké) nem. A koreográfia színházi értelemben vett színpadi előadása kívánatos.

Leírás, jellemzők és összetevők

A klasszikus látványtáncban alkalmazott alap-elemek főként két forrásból kell származzanak: a régebben ritmikus sportgimnasztikának, újabban ritmikus gimnasztikának/akrobatikus gimnasz-tikának nevezett sportágakból egyrészt, másrészt pedig a hagyományos balett területéről. Ebben a táncfajtában a versenydarabnak ilyen értelemben klasszikus technikájúnak kell lennie, a versenyzőknek az előadás során puha balettcipőt vagy spicc-cipőt kell viselniük. Az egyes versenydarabok jelmezelésének illeszkednie kell a táncfajta klasszikus voltához. Ide tartoznak az adagio és pas de deux jellegű koreográfiák is. Megengedhető, hogy a koreográfia témáját tekintve modern legyen, de az alkalmazott technika nem térhet el attól, amit a nagyközönség és a szakma klasszikus táncként ismer. Azok a versenydarabok, amelyek ugyan hasonlóan klasszikusak témájukban, azonban technikájukat tekintve inkább kortárs balett, modern tánc vagy modern dzsessztánc darabok, itt nem indulhatnak.

Fontos, hogy ez a táncfajta nem egy hagyományos balett-fesztivál vagy RSG-verseny alternatívájaként kerül fel a versenypalettára, tehát a koreográfiák alapvető szempontjának a színpadi látványtáncéval azonosnak kell lennie, a megkülönböztetést csak az alkalmazott tánctechnika külön nagy családja és a versenykategóriák tiszta megítélhetősége miatt tartjuk szükségesnek.

A párok táncában, a csoportos és formációs koreográfiákban ajánljuk, hogy emeléseket, ejtett eséseket, megfogással végződő ugrásokat, és segítséggel végzett forgásokat alkalmazzanak, addig és amennyire ezek a klasszikus táncban ismert technikák keretein belül maradnak. A klasszikus látványtánc-koreográfiának a csoportos és formációs kategóriákban szinkron-moz-gásokat, a lehető legteljesebb térkihasználást, és legalább hat alakzatváltást kell tartalmazniuk. Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a versenyzők az adott táncstílus vagy -fajta szempontjából megítélve szabályosan hajtsák végre. Ugyancsak elvárás, hogy ebben a táncfajtában akrobatikai elemeket ne alkalmazzanak, az alkalmazott emeléseket és esetleg egyéb színpadi látványelemeket (erő- és támaszelemek, stb.) ne más táncterületről vegyék, hanem a felsorolt két forrásterület eredeti sportága vagy táncfajtája szempontjából is szabályosan adják elő a versenyzők. Mivel ebben a táncfajtában a tánctechnikai tudás megítélhetősége szempontjából fontos, hogy a koreográfiában szereplő elemek teljes egészükben legyenek láthatóak, a nem megfelelő irányultsággal előadott elemek koreográfiai hibaként értékelendők.

A koreográfiában az emelések nem dominálhatnak, kivéve a hagyományos értelemben vett pas de deux koreográfiákat, melyeknek azonban a többi felsorolt elvárásnak is eleget kell tenniük. A gyermek korosztályban csak az életkoruk alapján veszélytelennek minősülő emelések engedélyezettek. Az átfordulások és a támaszos fordulások, bakolások nem tekinthetők emelésnek. Az emelések száma egy koreográfián belül nem befolyásolja annak megítélését, azonban, ha ezeket a versenyzők technikailag helyesen hajtják végre, az összhatás értékelésében pozitívumként kell őket figyelembe venni. A csoportok és formációk koreográfiáiban egyéni vagy szóló részek, illetőleg egymást kiegészítő alakzat-mozgások és nyugalmi helyzetek megengedettek, de ezek nem dominálhatnak.

Leírás, jellemzők és összetevők

Talán legjobban ennek a táncfajtának a neve fejezi ki a tartalmát. A leírás többségében a színpadi látványtánc, illetve a klasszikus látványtánc területnél megadottakkal egyezik, azonban itt azt az eltérést kell figyelembe venni, hogy az ebben a tánc-nemben induló versenydarabok alapjainak a nagyközönség és a szakma vonatkozásában modern táncként, lírai táncként, vagy kortárs mozgásművészetként ismert területeknek kell lenniük. Itt tehát a klasszikus tánctechnika nem alkalmazható. Alkalmazhatók valamennyi modern és kortárs táncfajta és iskola technikái, korlátozás nélkül. Felhasználhatók más látványtánc-fajták elemei is, kivéve a klasszikus technikákat.

Egy lírai alapú versenydarabnak a mozgás irányítottságát, az egyensúlyt, a mozdulatok nyújtottságát, izolációját kell demonstrálnia, és érzelmi tartalmában a mozgás-anyagnak a gyakorlat egészéhez kell illeszkednie. A táncosnak meg kell ragadnia a zene érzését és a lírát, és ezeket elő kell adnia a közönségnek fizikai mozgásával, mind arckifejezésével, mindpedig testbeszéddel. Az alapnak modern vagy kortárs természetűnek kell lennie.

A párok táncában, a csoportos és formációs koreográfiákban ajánljuk, hogy emeléseket, ejtett eséseket, megfogással végződő ugrásokat, és segítséggel végzett forgásokat alkalmazzanak, addig és amennyire ezek a modern táncban ismert technikák keretein belül maradnak. A modern látványtánc-koreográfiának a csoportos és formációs kategóriákban szinkron-moz-gásokat, aszinkron-mozgásokat, a lehető legteljesebb térkihasználást, és legalább hat alakzat-váltást kell tartalmazniuk. Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a verseny-zők az adott tánc-stílus vagy -fajta szempontjából megítélve szabályosan hajtsák végre. Ebben a táncfajtában akrobatikai elemek alkalmazhatók, azonban nem dominálhatnak - bár számuk (a koreográfiához való illeszkedés határain belül) nem korlátozott.

Az alkalmazott emeléseket és egyéb színpadi látványelemeket (erő- és támaszelemek, stb.) más táncterületről is vehetik, de az eredeti táncfajta szempontjából is szabályosan adják elő a versenyzők. Ebben a táncfajtában a kisérletezést, az esetlegesen teljesen új elemek és tánclépések, -figurák kidolgozását, ezeknek a látványtánc-sport fejlődésében történő alkalmazását nagyra értékeljük. Mindig figyelembe kell azonban venni a versenyzők életkori sajátosságait és a biztonsági szempontokat (például formációban valamely táncos csoportok közötti dobása nem kívánatos és ezért levonással járó, indokolatlanul veszélyes elem).

A koreográfiákban az emelések domináns szerepet is betölthetnek, azonban az ilyen verseny-gyakorlatoknak a többi felsorolt elvárásnak is eleget kell tenniük. A gyermek korosztályban csak az életkoruk alapján veszélytelennek minősülő emelések engedélyezettek. Az átfordulások és a támaszos fordulások nem tekinthetők emelésnek. Az emelések száma egy koreográfián belül nem befolyásolja annak megítélését, azonban, ha ezeket a versenyzők technikailag helyesen hajtják végre, az összhatás értékelésében pozitívumként kell őket figyelembe venni. A csoportok és formációk koreográfiáiban egyéni vagy szóló részek, illetőleg egymást kiegészítő alakzat-mozgások és nyugalmi helyzetek megengedettek, de ezek nem dominálhatnak.

A megítélésben, illetve a modern látványtánc versenydarab összhatásában fontos az alkal-mazott tánctechnikák helyes kivitelezésén és látványos koreográfiában történő tolmácsolásán túl az előadás. A koreográfiának lehet mondanivalója, de nem elvárás, hogy ez történetet, hangulatot vagy üzenetet sugalljon. A sport szakterület nevéből eredően az előadásnak látványosnak, a táncfajta neve szerint a modern balett vagy kortárs táncszínház egy előadására, esetleg egy lírai táncbemutatóra emlékeztetőnek kell lennie. Kívánatos és értékelendő a zenei momentumok arcjátékkal való kísérése, a koreográfia színpadi előadása.

Leírás, jellemzők és összetevők

Ez a tánc-nem sok különféle technikából állhat. Az összes versenydarabnak színpadi látványtánc jellegűnek kell lennie a gyakorlat jelentős részében azonban felismerhetően egy-egy báli, latin vagy standard tánc lépéseit, illetőleg bármelyik látványtánc-fajta lépéseit és technikáit kell alkalmazni. Vagyis: a koreográfia egy felismerhető stílusjelleget kell tükrözzön, és ez bármilyen tánc lehet, a rock-’n’-roll kivételével. Az összekötő táncfajta származhat bármely korszakból vagy bármely nemzet kultúrájából, illetve ezek lépései kombináltan is alkalmazhatóak.

Az alkalmazható társas-táncok között bármely, táncsport- vagy egyéni szervezésű versenyen megismert táncfajta, vagy az összes olyan tánc is felsorolható, amilyen pl. a polka, charleston, polonéz, csárdás, menüett, lindy hop, twist, stb., de a jelen szabályzatban említett, vagy más táncterületeken ismert bármelyik táncfajta lépései és stílusa is felhasználható, ezért a névvel felsorolt táncok ebben a táncfajtában semmiképpen nem tekinthetők kötelezőnek.

A versenydarabnak legfeljebb felét alkothatják az akrobatikus elemek, emelések, tánctech-nikában alkalmazható erő-elemek és talajtorna-elemek. Ezek megnevezve lehetnek átfordulásos, egyensúlyi, csavar-elemek, dinamikus ugrások, támasz nélkül végre-hajtott légi elemek és egyéb mozdulatok, amelyeket táncmozgással kell összekötni. Minden versenydarabnak legalább 3 ilyen elemet (cigánykerék, fóder, rundel, flikk, arábel, szaltó, illetve ezek kombinációi) tartalmaznia kell. A gyakorlatnak be kell mutatnia, hogy előadója ismeri még a fordulatokat, felugrásokat, stílust, rugalmasságot és a helyes tánctechnikát. A versenydarab nem alternatívája a fitness-show-knak, ezért az összekötésben tisztán aerobik-elemek nem alkalmazhatóak, az alapnak mindig táncosnak kell maradnia.

Az előadás alatt a ruha- vagy jelmez a sok erőteljes mozgás mellett is ízléses kell maradjon. Az akrobatikus színpadi látványtánc-koreográfiáknak a csoportos és formációs kategóriákban szinkron- és aszinkron mozgásokat, ritmusváltást, legalább hat alakzatváltást kell tartalmaz-niuk. A páros, csoportos és formációs kategóriákban az emelések száma nem korlátozott, azonban a versenydarabokban nem szabad az emeléseknek dominálniuk.

Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a versenyzők az adott táncstílus vagy -fajta szem-pontjából megítélve szabályosan hajtsák végre. Ugyancsak elvárás, hogy az alkalmazott akrobatikai és talajtorna-elemeket, emeléseket és esetleg egyéb színpadi látványelemeket (erő- és támaszelemek, stb.) az eredeti sportág vagy táncfajta szempontjából is szabályosan adják elő a versenyzők.

A koreográfiában az akrobatikai elemek és a talajtorna-elemek összességükben dominálhatnak ugyan, a koreográfia mégsem lehet statikus. Az alkalmazott akrobatikai elemek száma nem korlátozott. Az átfordulások és a támaszok, gúlák a csoportoknál és a formációknál alkalmazhatók. Az akrobatikai elemek és az emelések száma egy koreográfián belül nem befolyásolja annak megítélését, azonban, ha ezeket a versenyzők technikailag helyesen hajtják végre és ezzel a látványosságot emelik, az összhatás értékelésében pozitívumként kell őket figyelembe venni. A csoportok és formációk koreográfiáiban egyéni vagy szóló részek, illetőleg egymást kiegészítő alakzat-mozgások és nyugalmi helyzetek megengedettek, de ezek nem dominálhatnak, és csak az összhatás vonatkozásában vehetők figyelembe.

A Nemzetközi D4F Szövetség előírásaival egyezően, a fenti általános szabályokat (korosztály, létszám, idő) figyelembe véve. Az itt alkalmazott koreográfiák általánosan ismertek, azokat a nemzetközi szövetség adja meg, ezért itt a helyes végrehajtás és a szinkronitás/összhang szerepe az értékelésben kiemelkedően nagy! A kategóriában versenyző koreográfiákat a D4F nemzetközi szövetsége tagszervezeteinek minden évben rendelkezésre bocsátja. A verseny ezen konkrét koreográfiák megjelenítésével zajlik, nem önállóan kreált versenydarabokról van szó! A kategória versenyét az MLTSz csak akkor tarthatja meg, ha az érintett évre a mindig külön tárgyalandó tagsági viszony kérdése a nemzetközi szövetséggel rendezett. Az MLTSz a megkapott koreográfiákat tagjai rendelkezésére bocsátja.

A kategória speciális szabályai:

Kategóriák

• egyéni
• csoportos (létszám: 8-tól 20 főig terjedhet)

Leírás, jellemzők és összetevők

A dzsessztánc nagyon sokágú mozgásművészeti forma. Ez a kategória vonatkozik bármely korszakbeli dzsessztáncra. A versenydarabban az alapvető dzsessztechnikának kell uralkodnia, és tartalmaznia kell az előadásnak fordulatokat, ugrásokat, izolációkat és nyújtásokat, valamint a port de bras, lábak, felsőtest alkalmazását, megfelelő időzítés mellett és ritmusra. Sem az egyéni, páros, vagy csoportos versenygyakorlatokban, sem a formációs koreográfiákban nem keverhetők és nem téveszthetők össze a dzsessz-tánccal a kortárs balett vagy az art dzsessz táncfajták elemei.

A korai afrikai népi-törzsi táncokban gyökerező primitív dzsessz; a 19. és 20. század század-fordulóján főként Amerikában kialakult és gyakorolt korai dzsessz; a harmincas és negyvenes évek USA-beli ún. színházi dzsessz stílusa (musical comedy vagy musical theatre jazz dance); az 50-es évektől napjainkig tapasztalható dzsessz-zenei irányzatokra táncolt kortárs dzsessz, a 60-as években a modern táncok között is feltűnt ún. dzsesszbalett keverékirányzat, stb. Az alkalmazható stílusok között bármely ismert dzsessztánc-stílus alkalmazható tisztán vagy egy, illetve több más stílussal keverten. Az egyéni, páros és csoportos koreográfiáknak tükröznie kell a dzsessz-elemek széleskörű ismeretét. A formációk esetében bármely stílus vagy irányzat elemei előadhatók.

A többi látványtánc-fajta, vagy ismert kortárs stílus elemei beilleszthetőek, de soha nem dominálhatnak a versenygyakorlatban. A versenydarab összességének főként dzsessz-tánc munkából kell állania. A pontozásban a dzsessz-technikát, forgásokat, ugrásokat, izolációkat, feszítést, valamint a port de bras, lábmunka, felsőtest-mozgás, időzítés és ritmus használatát vesszük figyelembe.

A dzsessz látványtánc-koreográfiának a csoportos és formációs kategóriákban szinkron- és aszinkron mozgásokat, ritmusváltást, legalább hat alakzatváltást kell tartalmazniuk.

Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a versenyzők az adott táncstílus vagy -fajta szempontjából megítélve szabályosan hajtsák végre. Ugyancsak elvárás, hogy az esetlegesen alkalmazott akrobatikai elemeket, emeléseket és esetleg egyéb színpadi látványelemeket (erő- és támaszelemek, stb.) az eredeti sportág vagy táncfajta szempontjából is szabályosan adják elő a versenyzők.

A koreográfiában az akrobatikai elemek és az emelések nem dominálhatnak. Egy verseny-darabban legfeljebb 5 akrobatikai elem és legfeljebb három emelés engedélyezett. A gyermek korosztályban csak a veszélytelennek minősülő, derékmagasságot meg nem haladó, több-szörösen alátámasztott emelések engedélyezettek. Az átfordulások, támaszok és a bakolások nem tekinthetők emelésnek. Az akrobatikai elemek és az emelések száma egy koreográfián belül nem befolyásolja annak megítélését, azonban, ha ezeket a versenyzők technikailag helyesen hajtják végre és ezzel a látványosságot emelik, az összhatás értékelésében pozitívumként kell őket figyelembe venni. A csoportok és formációk koreográfiáiban egyéni vagy szóló részek, illetőleg egymást kiegészítő alakzat-mozgások és nyugalmi helyzetek megengedettek, de ezek nem dominálhatnak.

A megítélésben, illetve a dzsessz látványtánc versenydarab összhatásában jelentős szerepet kap az alkalmazott tánctechnikák helyes kivitelezésén és látványos koreográfiában történő tolmá-csolásán túl az előadás. A sport szakterület nevéből eredően ennek látványosnak, a táncfajta neve szerint dzsessztánc-előadás jellegűnek kell lennie. Nem engedélyezett a karaoké, illetve a koreográfia alapjául szolgáló zenére történő semmilyen szájmozgás, tátogás. Ezzel szemben kívánatos és értékelendő a zenei momentumok arcjátékkal való kísérése, a koreográfia színpadi előadása.

VII.3.2. A VERSENYDARAB/-ELŐADÁS IDŐTARTAMA

VII.2.2.1. Egyéni: elődöntő-középdöntő 1:00 perc.

VII.2.2.2. Csoport: 2:30 perc.

VII.2.2.3. Formáció: legalább 2:45 perc és legfeljebb 4:00 perc közötti.

VII.2.4. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

VII.2.6. A VERSENY-LEBONYOLÍTÁS MENETE

VII.2.6.3. A formációkat rajtszám szerint szólítják a színpadra. egyebekben a fentiekben leírtak közül az VII.2.3 és III.2.2. pontok általános szabályai irányadók.

Zene

Az alkalmazott zene jellege: több, a toplistán népszerű stílusból (pop, club dance, funky, dance floor, latin, rave, techno, house, dance hits, stb.) folyamatosan összekevert. Az alkalmazott zene sebessége: az egyéni és páros elődöntő-középdöntő fordulókban alkalmazott szövetségi zene 130 és 145 bpm között, tiszta ütemezés mellett változik. Az egyéni, páros, csoportos kategóriák versenyéhez, valamint a formációkhoz alkalmazott saját zene is a felsorolt jellegűek közé tartozó és sebességű legyen. A koreográfia felépítéséhez összesen legfeljebb 20 másodpercnyi, a fent megadott tempóhatáron kívül eső zene használata engedélyezett a formációk esetében.

Leírás, jellemzők és összetevők

A táncklub látványtánc a szórakozóhelyeken domináns táncstílus verseny-megfelelője. A hagyományos balett és a dzsessztánc elemeire épülő, de azokhoz nem kötött, szabad tánc. Vonzó elfoglaltság lehet alapos elsajátítása a táncolni szerető ifjúságnak.

Az akrobatikus figurák engedélyezettek, de nem dominálhatnak. A kívánatos lépések, figurák és mozdulatok lehetnek: csúszások, szökkenések, ugrások, rúgások, forgások és fordulatok, valamint ezek dzsesszjellegű folyamatos, zökkenőmentes összekötése. Minden verseny-darabban (egyéni, pár, csoport és formáció) kell lennie legalább egy talajelemnek. Ezek lehetnek: spárgák, hátrafelé végrehajtott és fellökéses átfordulások. A balett jellegű, a versenytéren keresztül nekifutással végrehajtott, átugrásos mozdulatok előkészítése egyenként a négy lépést nem haladhatja meg. Minden versenydarabban kell lennie forgásoknak, amelyeket az arra jellemző eredeti táncfajta szempontjából szabályosan kell végrehajtani. A forgásokból minden gyakorlatnak legalább kétfélét kell tartalmaznia. A legújabb irányzatokból - pl. video-klip dance, D4F, stb. - vett elemek megengedettek, de nem szabad dominálniuk (pl. az olyan más táncfajtára jellemző elem, mint az orosz figura alkalmazása itt tilos, az összes más táncfajtából vett lépés vagy elem nem haladhatja meg a versenydarab időtartamának 30 %-át). Az akrobatikus elemeknek a táncmozdulatból folyamatosan kell következniük, és a zenével harmóniában kell lenniük a versenydarabon belül.

A versenydarab nem lehet egy dinamikus tornagyakorlatra emlékeztető előadás, hanem alapvetően olyan folyamatos tánc kell legyen, amelyet – a zene megfelelő momentumaira – a táncos akrobatikus elemekkel (pl. delfin v. fóka, vagy átfordulásos elemek: cigánykerék, flikk, rundel-flikk, arábel, cinzga, szaltó, forwards, szupplé, fóder, stb.) tesz még változatosabbá és látványosabbá. Az akrobatikus elemek száma egy versenydarabban a 4-et nem haladhatja meg, még kombinációban sem! Ezeknek lehetőleg minnél többfélének kell lenniük.

Az ebben a táncfajtában alkalmazott elemek és lépések folyamatosan fejlődnek. Gyakorlatilag minden este, minden szórakozóhelyen új és új változatokat találnak ki. Ezért a táncfajta összes kategóriájában a legfontosabb szempont az eredetiség, illetve az alkalmazott elemek improvizatív összekapcsolása, zenére és ritmusra történő kombinálása. Azonos elem 4-nél többszöri ismétlése nem kívánatos. A zenéhez való illeszkedést, a ritmus, és a szünetek mozgással való követését, a tánc változatosságát és eredetiségét kívánatosnak tartjuk.

A párosok versenygyakorlatában a két táncosnak a zenével és egymással szinkronban kell táncolniuk. Ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan szinkrontáncot kell előadniuk, de nem megengedett, hogy azonos ütemre, azonban egyenként, eltérő táncot táncoljanak. A versenygyakorlatnak szinkronizált lépéseket kell tartalmaznia, például: az egyik táncos vezeti a másikat, kiegészítő mozdulatok és tükörmozgás, átadott és folytatott mozdulat, figurázás, egymás mögött, ellenkező oldalra, vagy egy táncosként előadott lépések. A felsoroltak mellett fontos az improvizálás, és az adott zenére elképzelhető mozdulatvilág megfelelő megválasztása.

A párosoknál, csoportoknál és formációknál az emelések nem tilosak, azonban nem dominálhatnak. Egy versenygyakorlatban legfeljebb kettő emelés engedélyezett. A támasztások vagy bakolások nem számítanak emelésnek.

Ebben a táncfajtában a kellékek vagy díszletek alkalmazása nem megengedett.

A táncklub látványtánc versenydarabnak a csoportos és formációs kategóriákban elsősorban szinkron-mozgásokat, ritmusváltást, legalább hat alakzatváltást kell tartalmazniuk. A csoporton vagy formáción belül az egyes alakzatok mozoghatnak eltérően, de ezeknek a versenygyakorlat szempontjából összhangban kell lenniük, és az adott zenére meg kell felelniük az együttmozgás elvárásának.

Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a versenyzők az adott táncstílus vagy -fajta szempontjából megítélve szabályosan hajtsák végre.

A megítélésben, illetve a táncklub látványtánc versenydarab összhatásában jelentős szerepet kap az alkalmazott tánctechnikák helyes kivitelezésén és látványosan történő tolmácsolásán túl az előadás. A sport szakterület nevéből eredően ennek látványosnak, a táncfajta neve szerint - megfelelő hangulat és pl. egy előtáncos mellett - születésnapi bulin vagy szórakozóhelyen is együttmozgásra csábító jellegűnek kell lennie. Nem engedélyezett a karaoké, illetve a versenydarab alapjául szolgáló zenére történő szájmozgás, tátogás. Ezzel szemben kívánatos és értékelendő a zenei momentumok arcjátékkal való kísérése, a versenydarab színpadi előadása.

Az alkalmazott zene jellege: több stílusból (techno, house, x-trance, topdance, remix, trance, hard rock, metal, stb.) folyamatosan összekevert. Az alkalmazott zene sebessége: az egyéni, páros, csoportos kategóriák versenyéhez alkalmazott szövetségi zene 100 és 120 bpm között változik. A formációkhoz alkalmazott saját zene is a felsorolt jellegűek közé tartozó és sebességű legyen. A koreográfia felépítéséhez összesen legfeljebb 20 másodpercnyi, a fent megadott tempóhatáron kívül eső zene használata engedélyezett a formációk esetében.

Leírás, jellemzők és összetevők

A video klip dance különféle új táncstílusokat tartalmaz. Mint, neve is mutatja, elsősorban a slágerek vizuális népszerűsítésére szolgáló TV-bemutatók, a klipek stílusait öleli fel. Ezek között említésre méltó a D4F, a hype dance, new-jack-swing, funky, new boogie, stb. Elsajátítása vonzó elfoglaltság lehet a táncolni szerető ifjúság számára. Ebben a táncfajtában is fontos az improvizáció, valamint, hogy a felsorolt táncanyaghoz a versenyzők egyénileg megválasztott, kreatív, villanásjellegű elemeket adjanak, például megállásokat, kibökéseket, tréfákat, kiszúrás-lépéseket, hirtelen mozdulatokat, stb. Ezt a táncfajtát többnyire laza test-tartásban, az ütemezéssel egyező jellegzetes rogyasztással, lépegetéssel vagy szökdécseléssel adják elő.

A videoklip dance jellemző speciális elemei kötelezően alkalmazandók, ezért az alább felsoroltak közül legalább kettőnek minden versenydarabban szerepelnie kell: pl. a csacsi, félkar-lendülés, orosz figura, hátonforgás, hátról fepattanás, stb., de ezeknek a versenydarabban nem szabad dominálniuk. Az ilyen elemeket technikailag helyesen kell végrehajtani.

Az egyéb, tornajellegű akrobatikus elemek használata is megengedett. Ezeknek a táncmozdulatból folyamatosan kell következniük, a versenydarab nem lehet egy dinamikus tornagyakorlatra emlékeztető előadás, hanem alapvetően olyan folyamatos tánc kell legyen, amelyet – a zene megfelelő momentumaira – a táncos akrobatikus elemekkel (pl. delfin v. fóka, vagy átfordulásos elemek: cigánykerék, flikk, rundel-flikk, arábel, cinzga, szaltó, forwards, szupplé, fóder, stb.) tesz még változatosabbá és látványosabbá. Az akrobatikus elemek száma egy versenydarabban a 3-at nem haladhatja meg, még kombinációban sem! Ezeknek lehetőleg minnél többfélének kell lenniük, és a versenygyakorlatnak a felsoroltak közül egyet mindenképpen tartalmaznia kell.

A párosoknál, csoportoknál és formációknál az emelések megengedettek, azonban nem dominálhatnak. Egy verseny-gyakorlatban legfeljebb két emelés engedélyezett. A támasztások vagy bakolások nem számítanak emelésnek.

Ebben a táncfajtában a kellékek vagy díszletek alkalmazása nem megengedett.

Ha a táncos pl. ruhadarabját, vagy öltözéke kiegészítőjét a mozgásanyag színesítésére használja fel, akkor azt ötletes, kreatív megoldásnak tartjuk. Viszont ha ezt a versenydarab további folyamatában eldobja, akkor azonnal ki kell a versenyből zárni, hiszen az intenzív mozgással járó tánc során saját magának akadályt jelentő, kellékjellegű eszközt használt.

Nagyon fontos, hogy az előadás tükrözze az ötlet, zene, tánc, és az előadáshoz használt jelmezek összhangját. Ebben a táncfajtában fontos értékelési szempont, hogy az adott versenyző menyire követi az aktuális "klip"-divatot, ugyanis az ott jellemző ruházat értékelendő elsősorban jellegében megfelelőnek. Nem szükséges, hogy a csoportos vagy formációs előadásokban a táncosok bármilyen történetet mutassanak be.

Elvárás, hogy az alkalmazott táncstílus vagy -fajta elemeit a versenyzők az adott táncstílus vagy -fajta szempontjából megítélve szabályosan hajtsák végre.

A megítélésben, illetve a video klip dance versenydarab összhatásában jelentős szerepet kap az alkalmazott tánctechnikák helyes kivitelezésén és látványosan történő tolmácsolásán túl az előadás. A sport szakterület nevéből eredően ennek látványosnak, a táncfajta neve szerint - megfelelő hangulat és pl. egy előtáncos mellett - kerti bulin, vagy egy magnó mellett a kosárpályán összeverődött baráti körben is együttmozgásra csábító jellegűnek kell lennie. Nem engedélyezett a karaoké, illetve a versenydarab alapjául szolgáló zenére történő szájmozgás, tátogás. Ezzel szemben kívánatos és értékelendő a zenei momentumok arcjátékkal való kísérése, a versenydarab színpadi előadása.

VII.3.2. A VERSENYDARAB/-ELŐADÁS IDŐTARTAMA

VII.3.2.1. Freasy: 1:30 (másfél) perc.

VII.3.2.2. Finn tangó: 2:00 perc

VII.3.2.3. Bugg: 1:30 (másfél) perc

VII.3.4. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

VII.3.5.2. Ezekben a táncfajtákban az akrobatika alkalmazása tilos.

VII.3.6. A VERSENYLEBONYOLÍTÁS MENETE

VII.2.7.TÁNCTERMI TÁNCFAJTÁK VERSENYSZABÁLYZATA

A tánc mottói: Freasy is easy, Freasy is universal, Freasy is free!

Zene

Leírás, jellemzők és összetevők:

Az új évezred aktualitása, a külön szabályozott lépések nélkül is táncolható, ezért a legkönnyebbnek tartott párostánc. Jellemző az erőteljes lendület, amely a lépésekkel összhangban a karokból indul és követi a törzs mozgását. A páros férfi tagja vezet, ez többnyire bal kézzel történik. A partnernő engedi a vezetést, amelynek segítségével a forgások, dőlések, ringások változatossá teszik a freasy-t. A páros a versenygyakorlat legnagyobb részében egy helyben tartózkodik, onnan (pl. ellépéssel) helyet nem változtat. A felsőtest és a karok energikus, a zenére történő mozgása a meghatározó, amihez a rogyasztott térd, a helyben, vagy legfeljebb előre-hátra lépések, a törzs előre és hátradőlése társul. A freasy-ben a férfi táncos van a figurák középpontjában, maga körül zárt vagy kiforgatott elemekkel vezeti partnernőjét. A pár folyamatos kontaktusban van, az egyes lendületes elemeknél a szétválás legfeljebb 2 ütemnyi lehet.

Az eredeti figurák jellemzik a freasy-t, miközben nem szabad elfelejteni, hogy nagyobb (két lépést meghaladó) helyváltoztatás a páros férfi tagja részéről nem kívánatos.

Derékmagasságú emelések engedélyezettek, számuk legfeljebb 2.

Forgatások bármely kézkapcsolattal (páros kézzel is) engedélyezettek, számuk legfeljebb 6.

A fehér éjszakák tangója a II. Világháború után, az ötvenes években alakult ki és manapság éli reneszánszát. Az érzelmileg túlfűtött, lírikus elemeket hangsúlyozó tangó napjaink európai tangó zenéire nagy tömegeket vonz, és évente százezres létszámú látogatója van a finnországi nemzetközi tangóversenyeknek.

Zene

A szövetség által biztosított, eredeti finn tangó zene. Összeállításában változatos tangó, ahol a tánc jellegzetes melódia-hangszerei szólalnak meg, a staccato és a legato változataival.

Leírás, jellemzők és összetevők:

Az általánosan ismert tangó túláradóan érzelmes kifejezése, az ebből eredően eltúlzott mozdulatokkal. A tangó alap mellett különösen fontos az előadás. A szabályos tangó versenytánctól az egyedi előadás és tolmácsolás miatt alapjaiban tér el. Egyebekben a bemutatás szerint.

2/4, 4/8, 4/4.

28-34 ütem/perc.

Zene

Leírás, jellemzők és összetevők:

A bugg nem koreografált tánc. Az összes figura irányított, egymás melletti figurák nem engedélyezettek. A táncot lendületesen kell bemutatni, az átmeneteknek zökkenőmenteseknek kell lennniük. A párnak egyenletes tempóban az egész tánctéren körbe kell mennie. Ez az elbírálás szempontjából rendkívül fontos.

• Minden leütésre egy lépést tesz előre;
• Léphet előre, hátra, tehet egy fél fordulatot minden lépésnél
• Engedélyezett a fél fordulatnál több vagy kevesebb is, de az egy lábon végrehajtott teljes fordulat tilos.

Férfi alaplépés:

• A férfi táncos lépései szabadok, de harmonizálniuk kell a zenével, a figurával és a partnernő lépéseivel.
• Kívánatos a változatos lábmunka.

Lépések ütemezése:

A zenével való összhanghoz három szempontot kell figyelembe venni:

• A női táncos bal lábbal mindig kettőre vagy négyre lép. Jobb lábbal egyre vagy háromra, esetleg kivár.
• A női táncos minden irányváltoztatását a férfitől való elszakadása indítja el, a zenében egyre vagy háromra. Az esetenkénti irányváltoztatást, ha a női táncos előrehaladó mozgást végez, elindíthatja egy hangsúlyos húzás is.
• A női táncos irányváltoztatása mindig legyen nyilvánvaló.

Urak: fehér ing, esetleg póló, a zenés szórakozóhelyeken megjelenésre alkalmas nadrág, esetleg kiegészítők. Alkalmas lábbeli viselése kötelező.

DÍJFIZETÉS

ETIKAI IRÁNYELVEK

A MLTSz minden új kezdeményezés iránt nyitott. Megvizsgáljuk és folyamatosan adaptáljuk valamennyi új irányzat és táncstílus rendszerünkbe integrálásának lehetőségét, amint ezek a tömegek érdeklődését vonzónak, sportigényűnek és szakmai felkészülést igénylőnek látszanak. Nem kívánunk más szervezetek már folyamatban lévő versenyrendszereivel egyező tevékenységet folytatni, viszont sport- és versenyjellegű rendezvényeket és táncmozgalmat kívánunk felépíteni és fenntartani. Valamennyi, a szövetséghez csatlakozó tagtól azt várjuk el, hogy ezeket a szempontokat elismerje, új irányzat vagy stílus tudomására jutása esetén azt megfelelő adatforrással és szakanyaggal együtt a MLTSz és a Szakmai Testülete vezetőségével tudassa. Az egyes táncfajtákat érintő szabályozás és a verseny-rendszer fenntartása közös munka eredménye, ezért ehhez minden érdeklődő javaslatait és ötleteit kérjük és várjuk.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen szabályzat, illetve a kapcsolódó egyéb szabályzatok megváltoztatása, kiegészítése a szakmai testület javaslatára, a közgyűlés elfogadó határozatával történhet.