Make your own free website on Tripod.com

 

 

 

 

 

A

Magyar Táncsport Szövetség Alapszabálya

 

Preambulum *

Általános rendelkezések *

Az MTÁSZ feladatai *

Az MTÁSZ tagjai *

A tagok jogai és kötelezettségei *

Az MTÁSZ szervezeti felépítése *

A közgyûlés *

Határozatképesség, szavazás *

Az Elnökség *

Elnökségi ülések *

Rendelkezési jog *

A Felügyelõ Bizottság *

Feladatok *

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság *

Területi, helyi és szakági szövetségek *

Szakmai Bizottság *

Szakmai Fórum *

Az MTÁSZ alkalmazottai *

Az MTÁSZ vezetõ tisztségviselõire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok *

Az MTÁSZ vagyona és gazdálkodása *

A Versenyszabályzat módosítása *

Az MTÁSZ törvényességi felügyelete *

Záró rendelkezések *

 

 

1. §

Preambulum

  1. A Magyar Táncsport Szövetség (a továbbiakban MTÁSZ) a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrejött, köztestületként mûködõ, az 1997. évi CLVI. Törvény alapján kiemelkedõen közhasznú szervezetként tevékenykedõ országos sportági szakszövetség, amely általános és egyetemes jogutódja az egyesülési jogról rendelkezõ 1989. évi II. Törvény, illetve a sportági szakszövetségekrõl szóló 1989. évi 9. Törvényerejû Rendelet alapján létrejött és mûködött sportági szakszövetségnek, amelyet a Fõvárosi Bíróság 9. Ptk. 60.265/1994. szám alatt vett nyilvántartásba.
  2. Az MTÁSZ a jelen Alapszabályban és egyéb szabályzataiban foglaltaknak megfelelõen biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló mûködését, elõsegíti tagjai jogainak érvényesülését és kötelességeinek teljesítését.
  3. Az MTÁSZ mûködésének célja, hogy a táncsportot, mint közhasznú tevékenységet népszerûsítse, valamint a jogszabályokban, a jelen Alapszabályban és az egyéb szabályzatokban foglaltaknak megfelelõen szervezze, irányítsa és ellenõrizze a táncsportban folyó tevékenységet, közremûködjön a jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviselje sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vegyen a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
  4. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, valamint más hatályos jogszabályok rendelkezései a megfelelõen irányadóak.
  5. Az MTÁSZ szabályzatai, közgyûlési és egyéb határozatai nem lehetnek ellentétesek a jelen Alapszabályba foglaltakkal.
  6. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  7. A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának adatait a helyi vagy az országos sajtó útján köteles nyilvánosságra hozni.
  8. A Szövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

 

2. §

Általános rendelkezések

  1. A szövetség teljes neve: Magyar Táncsport Szövetség.
  2. A szövetség nevének rövidítése: MTÁSZ
  3. Az MTÁSZ székhelye: 1146 Budapest, Dózsa György út 1-3.
  4. A jelen Alapszabály által megállapított határidõkbe a kezdõnap nem számít be.

3. §

Az MTÁSZ feladatai

  1. Az MTÁSZ a táncsportban kizárólagosan jogosult

  1. megállapítani a verseny-, a játék-, az igazolási és az átigazolási    (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat;
  2. meghatározni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;
  3. kialakítani és annak alapján szervezni a versenyrendszerét, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa  versenysorozatot;
  4. mûködtetni a válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;
  5. megadni vagy megtagadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez;
  6. képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében
  7. az általa szervezett, illetõleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos  vagyoni értékû jogok hasznosítására.

  1. Az MTÁSZ a saját sportágában az 1) bekezdésben foglaltakon túl

  1. meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról;
  2. gondoskodik a versenybírók képzésérõl, továbbképzésérõl és minõsítésérõl;
  3. a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról és minõsítésérõl, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol;
  4. fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek – elsõsorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása – ellen;
  5. engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetõleg az azokon való részvételt;
  6. ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat;
  7. meghatározza a sportesemények megrendezésének, valamint a sportlétesítmények sportszakmai feltételeit;
  8. közremûködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében;
  9. versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi;
  10. ellátja az Alapszabályban, valamint az egyéb szabályzatokban meghatározott egyéb feladatokat.

4. §

Az MTÁSZ tagjai

  1. Az MTÁSZ-nek a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy területi szövetség útján tagja lehet minden, a táncsportban sporttevékenységet folytató magánszemély vagy jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet.
  2. Az MTÁSZ taglétszámában a magánszemélyek aránya nem érheti el a teljes taglétszám felét. Magánszemély az egyéb feltételek fennállta esetén is csak az alábbi további feltételek együttes kielégítése mellett lehet tag, és csak addig az idõpontig, amíg ezen feltételeknek egyidejûleg megfelel:

  1. aktív versenyzõi tevékenységet folytat, és ennek keretében az elmúlt két    teljes naptári évben évenként legalább 5 hazai és 5 külföldi versenyen elindult és ezen versenyekbõl legalább évenként 3–3 hazai és külföldi versenyt megnyert;
  2. világ- és Európa-bajnokságon elért dobogós (1-3.) hely birtokosa;

  1. Egy magánszemély, illetve egy szervezet csak egyféle módon és jogcímen – közvetlenül, vagy tagszervezet útján közvetve – lehet tagja az MTÁSZ-nek.
  2. Az MTÁSZ-be való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmezõ a jogszabály és a jelen Alapszabály által elõírt feltételeknek megfelel, az MTÁSZ Alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve írásos nyilatkozattal kötelezõnek elfogadja, kivéve, ha a kérelmezõ magánszemély felvétele által a magánszemélyek aránya meghaladná a 2) bekezdés szerinti kötelezõ létszámarányt. Amennyiben a taglétszám csökkenése miatt a létszámarány a jogszabályba ütközõ módon alakulna, úgy a közgyûlés határozza meg, hogy mely magánszemély(ek) tagsági jogát függeszti fel, illetve szünteti meg.
  3. A taggá való felvételrõl írásos felvételi kérelem alapján az Elnökség dönt. A tag – magánszemély, illetve jogi személy mivoltához képest értelemszerûen – köteles közokirattal – pl.: bírósági végzés – igazolni, hogy a taggá válás törvényi és alapszabályi elõfeltételeinek megfelel. A tag köteles felvételi kérelméhez csatolni a fenti okiraton túlmenõen alapszabályát, alapító okiratát, illetve egyéb létesítõ okiratát. Köteles továbbá ezek módosulása esetén errõl az Elnökséget a vonatkozó dokumentumok haladéktalan megküldésével tájékoztatni. A tagsági felvételt elutasító döntés ellen a közgyûléshez lehet fellebbezni az elutasításról szóló döntés írásos közlésétõl számított 15 napon belül. A fellebbezés nem halasztó hatályú, és arról a döntést követõ közgyûlésen dönteni kell.
  4. A tagsági jogviszony megszûnik kilépéssel, kizárással, jogutód nélküli megszûnéssel, illetve halállal, valamint törléssel.

    1. az MTÁSZ-bõl való kilépést az Elnökség részére írásban kell bejelenteni,    amely a kilépést tudomásul veszi;
    2. az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki a tagdíj fizetésére vonatkozó    kötelezettségével 30 napos késedelembe esik;
    3. amennyiben valamelyik tag meghal, vagy jogutód nélkül megszûnik, úgy a    tagsági jogviszony megszûnését az Elnökség állapítja meg;
    4. abban az esetben, ha a tagsági jogviszony fenntartása jogszabályba, vagy a jelen Alapszabályba ütközik, úgy az Elnökség a tagot a tagok sorából törli. A    határozat ellen a törlést kimondó elnökségi határozat kézhezvételétõl    számított 15 napon belül a közgyûléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az Elnökséghez kell benyújtani, és fellebbezésnek az Elnökséghez történt    beérkezését soron követõ közgyûlés köteles azt tárgyalni.
      1. A kilépés, illetve a kizárás nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett kötelezettségek teljesítése alól, tagsági jogai azonban megszûnnek. Ugyanez irányadó a jogutód nélküli megszûnés és a halál esetére is, amennyiben a megszûnt szervezet kötelezettségeiért valaki/valamely szervezet felelõsséggel tartozik, illetve az elhunytnak örököse van.
      2. A közgyûlés tiszteletbeli taggá választhatja azt a magánszemélyt, aki tevékenységével kiemelkedõ módon és mértékben hozzájárult az MTÁSZ, illetve a táncsport célkitûzéseinek megvalósításához.

  1. A tiszteletbeli tag a közgyûlésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joga, illetve tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
  2. A tiszteletbeli tag cím visszavonására a közgyûlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozattal jogosult. A tiszteletbeli tag cím megszûnik továbbá lemondással és elhalálozással. A lemondást az Elnökséggel kell írásban közölni, amely a lemondást tudomásul veszi.

5. §

A tagok jogai és kötelezettségei

  1. A tag az Alapszabályban és a szabályzatokban meghatározottak szerint részt vehet az MTÁSZ tevékenységében és rendezvényein, közvetlenül vagy képviselõje útján választhat és választható az MTÁSZ szerveibe, továbbá észrevételt és javaslatot tehet az MTÁSZ mûködésével kapcsolatosan, valamint ugyanezekre vonatkozóan a tisztségviselõktõl, illetve az MTÁSZ szerveitõl tájékoztatást kérhet.
  2. A tag köteles a jogszabályok, az Alapszabály, valamint az egyéb szabályzatok rendelkezéseit, továbbá az MTÁSZ szerveinek határozatait megtartani, ennek keretében a tagdíjat minden évben az adott naptári év február 20. napjáig megfizetni és a közgyûléseken magát képviseltetni.

 

Az MTÁSZ szervezeti felépítése

6. §

A közgyûlés

  1. A közgyûlés az MTÁSZ legfõbb szerve, amely az MTÁSZ tagjainak összességébõl áll.
  2. A közgyûlés jogosult az MTÁSZ bármely ügyében dönteni, kivéve, ha a jelen Alapszabály vagy egyéb szabályzat valamely ügyre vonatkozóan más szerv kizárólagos hatáskörét írja elõ.
  3. A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    1. az MTÁSZ megalakulásáról, megszûnésérõl, és átalakulásáról való döntés;
    2. az Alapszabály elfogadása és módosítása;
    3. az Elnökség, a Felügyelõ Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szakmai Bizottság tagjainak megválasztása és felmentése;
    4. az MTÁSZ szervei szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása;
    5. az MTÁSZ költségvetésének és mérlegének elfogadása;
    6. nemzetközi szervezetbe való belépésrõl és az abból való kilépésrõl való    döntés;
    7. a tiszteletbeli tagok, a Tiszteletbeli Elnök megválasztása és a cím visszavonása;
    8. a tagsági díj meghatározása. A Közgyûlés által meghatározott tagdíj összeg mértéke a következõ év január 1. napjától érvényes.
    9. azon szabályzatok elfogadása és a j) pontban foglaltak kivételével azok módosítása, amelyeket az MTÁSZ-nek jogszabály rendelkezése alapján kötelezõ megalkotnia;
    10. a Versenyszabályzat elfogadása;
    11. a Közhasznú jelentés elfogadása
    12. döntés mindazon a kérdésekben, amelyet jogszabály, a jelen Alapszabály, illetve egyéb szabályzatok a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalnak.

7. §

  1. A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, illetõleg ha a tagok egyharmada, vagy a Felügyelõ Bizottság – az ok és a cél megjelölésével – írásban az Elnökségtõl kéri. Amennyiben az elõzõ mondatban felsoroltak kérik, úgy az Elnökség az írásos kérés kézhezvételétõl számított 8 napon belül kitûzi a közgyûlés idõpontját, helyszínét az összehívás okára is figyelemmel megállapítja napirendjét, és a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelõen összehívja a közgyûlést. Ennek elmaradása esetén az indítványozók jogosultak saját maguk a közgyûlést összehívni.
  2. A közgyûlés idõpontját az MTÁSZ Elnöksége állapítja meg. A közgyûlés helyét, idõpontját és napirendjét a közgyûlés idõpontját megelõzõen legkésõbb 30 nappal korábban ajánlott levél vagy telefax formájában kell az MTÁSZ tagjainak megküldeni. A telefax útján történõ meghívás akkor szabályszerû, ha annak kézhezvételét a címzett írásban visszaigazolja.
  3. Amennyiben a tagnak a közgyûlés napirendjére vonatkozóan javaslata van, és ezt oly módon közli írásban az Elnökséggel, hogy az a javaslatot a közgyûlés idõpontja elõtt legkésõbb 14 nappal kézhez veszi, úgy a javaslatot újabb napirendi pontként az Elnökség köteles a közgyûlés napirendjére tûzni. Az ilyen javaslatot az Elnökség köteles a lehetõ leghamarabb a tagokkal írásban közölni. Amennyiben a javaslatot az Elnökség a közgyûlés idõpontját megelõzõ 14 napon belül kapja kézhez, úgy maga dönti el, hogy azt újabb napirendi pontként a közgyûlés napirendjére tûzi-e. Amennyiben nem, úgy a napirendi pontról az adott közgyûlést követõ közgyûlés köteles tárgyalni, kivéve a 10. § 4./ pontjának második mondatában meghatározott esetet.
  4. A Magyar Táncsport Szövetség közgyûlései nyilvánosak, azon bárki részt vehet.
  5. A közgyûlés indokolt esetben dönthet zárt ülés elrendelésérõl (például üzleti titok védelmében)

8. §

Határozatképesség, szavazás

  1. A közgyûlésen minden tagnak egy szavazata van., de minden tag maximum két fõvel képviseltetheti magát. A jelenlévõk közül mindig csak az egyik személy vehet részt a szavazásban, amely személy az adott tagszervezetnek lehet csak a tagja. A tagszervezetek szavazati joga a közgyûlésen más tagszervezetre nem ruházható át.
  2. A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. Amennyiben a tagot nem a törvényes képviselõje képviseli, úgy az magát a közgyûlésen közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezõ meghatalmazottal képviseltetheti. Ilyen meghatalmazás hiányában a tagot, illetve képviselõjét a közgyûlésen meg nem jelentnek kell tekinteni.

  1. A közgyûlés határozatait a jelen Alapszabályba foglalt kivételektõl eltekintve nyílt szavazással, a jelenlévõ szavazásra jogosultak több mint felének érvényes és egybehangzó szavazatával (egyszerû szótöbbség) hozza.

      1. A közgyûlés az alábbi esetekben az általános elvtõl eltérõen kétharmados szavazattöbbséggel hozza meg határozatait a (3) bekezdés a) és b), g), a 11. § (1), a 17. § (2), és a 18. § (2) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá ha jogszabály, vagy a jelen Alapszabály a döntéshez ezt külön megköveteli.
      2. Szavazategyenlõség esetén a kérdés elvetettnek tekintendõ. A pont újratárgyalásáról szavazást kell tartani. Az újratárgyalás elrendeléséhez elsõ alkalommal a jelenlévõ szavazásra jogosultak legalább 1/4-ének, második és további alkalmakkor legalább 1/2-ének erre vonatkozó egybehangzó szavazata szükséges.

9. §

  1. Ha a közgyûlés nem határozatképes, úgy azt el kell halasztani 6 napnál késõbbi és 20 napnál nem késõbbi idõpontra. Ezen idõpontot és helyszínt az Elnökség (illetve a közgyûlés összehívója) jogosult már az elsõ közgyûlésre szóló meghívóban közölni. A határozatképtelenség miatt ilyen módon megtartásra kerülõ közgyûlés a jelenlévõ szavazásra jogosultak számarányától függetlenül határozatképes az eredeti közgyûlés napirendi pontjaira vonatkozóan. Amennyiben az elsõ közgyûlés határozatképtelen, és így megismételt közgyûlésre kerül sor, úgy az Elnökség errõl a tényrõl a tagokat az elsõ közgyûlés napjától számított 2 munkanapon belül ajánlott levél, vagy – visszaigazolt – telefax útján értesíti.

10. §

  1. A közgyûlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökség által választott egy elnökségi tag vezeti és felügyel a közgyûlés rendjére. Ennek keretében megadja, illetve megvonja a szót, rendre utasít, rendkívül súlyos rendzavarás esetén pedig eltávolíttathatja a közgyûlésrõl a rendzavarót.
  2. A közgyûlés elnöke megnyitja a közgyûlést.
  3. A közgyûlés megválasztja a kéttagú szavazatszedõ és számláló bizottságot, a jegyzõkönyvvezetõt, valamint a két jegyzõkönyv-hitelesítõt. A szavazatszedõ és számláló bizottság elkészíti a közgyûlés jelenléti ívét, és jelenti a közgyûlésnek, hogy az határozatképes-e. A jelenléti íven fel kell tüntetni a tagokat képviselõ személyeket, és azt, hogy a képviseletet milyen minõségben látják el. A meghatalmazást, illetõleg a képviseleti jog igazolását a jelenléti ívhez csatolni kell. Amennyiben a közgyûlés nem határozatképes, úgy ülését be kell rekeszteni.
  4. A közgyûlés napirendjének elfogadásáról külön szavazni nem kell. Új napirendi pont felvételére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a közgyûlésen valamennyi rendes tag képviselteti magát, és 3/4-es szavazati aránnyal a napirendi pont tárgyalásához hozzájárulnak.
  5. A közgyûlés az MTÁSZ szerveit és tisztségviselõit titkos szavazással választja meg.

11. §

  1. A napirendi pontokat a közgyûlési meghívókban meghatározott sorrendben kell tárgyalni, kivéve, ha a közgyûlés 2/3-os szótöbbséggel ettõl eltérõen határoz.
  2. A közgyûlés elnöke a hozzászólások idõtartamát idõben korlátozhatja.

12. §

  1. A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a közgyûlésen elhangzottakat. A jegyzõkönyvet a közgyûlés elnöke, a jegyzõkönyvvezetõ és a két hitelesítõ tag írja alá. Amennyiben a jegyzõkönyv hangszalag útján készül, úgy azt a közgyûlés napjától számított 15 napon belül írásos formába kell önteni.
  2. Amennyiben a közgyûlés valamely résztvevõje azt kifejezetten kéri, úgy hozzászólását szó szerint kell jegyzõkönyvezni.

13. §

  1. Amennyiben a közgyûlés a napirendi pontok tárgyalását egy naptári napon befejezni nem tudja, úgy ülését felfüggesztheti, és azt egy héten belüli idõpontban folytathatja. Ezen idõpontot a közgyûlés ülésének felfüggesztése elõtt a közgyûlés elnöke határozza meg, és közli a közgyûlésen jelenlévõkkel. A kitûzött idõpontot és meghatározott helyszínt a jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell.
  2. Amennyiben az feltétlenül indokolt, lehetõség van a közgyûlés ülésének többszöri felfüggesztésére is. Ebben az esetben az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak a megfelelõen irányadóak.

 

14. §

  1. A közgyûlésen született határozatokat az Elnökség a Határozatok Könyvébe foglalja. Az egyes határozatokat a közgyûlés elnöke, valamint a jegyzõkönyvvezetõ írja alá.
  2. A Határozatok Könyvébe bármelyik tag betekinthet, és a határozatokról az Elnökség által hitelesített másolatot kérhet.

15. §

Az Elnökség

  1. Az Elnökség az MTÁSZ ügyvezetõ szerve. Két közgyûlés között Az MTÁSZ kizárólagos döntéshozó testülete, irányítja annak mûködését és meghatározott módon képviseli az MTÁSZ-t harmadik személlyel szemben.
  2. Az Elnökség jogosult bármely olyan kérdésben határozni, amely nem tartozik a közgyûlés, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe.
  3. Az Elnökség feladatai különösen:

    1. a közgyûlések elõkészítése és összehívása;
    2. a közgyûlések határozatainak végrehajtása;
    3. az MTÁSZ érdekképviselete;
    4. a tagfelvételi kérelmek I. fokon történõ elbírálása, javaslat a közgyûlésnek a    tiszteletbeli tagok személyére;
    5. az MTÁSZ vagyonával való gazdálkodás;
    6. a Szakmai Bizottság és az Ügyvivõ által elõkészített ügyekben való döntés
    7. az MTÁSZ nyilvántartásának és információs rendszerének kialakítása és    mûködtetése;
    8. az MTÁSZ nemzetközi tevékenységének irányítása.
    9. A fellebbezés elbírálása azokban az ügyekben, amelyekben az Elnökség az Alapszabály és egyéb szabályzatok alapján másodfokú döntési jogkört gyakorol;
    10. Az éves beszámoló elkészítésével egyidejûleg közhasznúsági jelentés készítése
    11. Kapcsolattartás és tárgyalás az állami sportszervekkel
    12. Kapcsolattartás a médiákkal
    13. Marketing stratégia kialakítása és mûködtetése
    14. Szponzori kapcsolatok kialakítása, ápolása
    15. Oktatási intézményekkel való kapcsolattartás
    16. Döntés a külföldi delegálások kérdéskörében
    17. Ad-hoc bizottság(ok) felállítása (bõvebben lásd: melléklet)
    18. A bizottságok költségvetési tervezetét figyelembe véve az MTÁSZ éves költségvetésének kidolgozása és a közgyûlés elé terjesztése
      1. A közhasznúsági jelentés tartalmazza

      1. a számviteli beszámolót
      2. a költségvetési támogatás felhasználását
      3. a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást
      4. a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kissebségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott támogatások mértékét,
      5. A Szövetség vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint
      6. A közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

  1. A közhasznú jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot kérhet.
  2. Az elnökség a közgyûlés vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben határozhat a tagság véleményének figyelembevételével. A közgyûlésen kívül javasolt határozat tervezetét 15 napi határidõ kitûzésével kell az Elnökségnek írásban (ajánlott levélben vagy visszaigazolt telefax útján) a tagokkal közölni. A szavazás eredményérõl és a határozatról, valamint annak keltérõl a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követõ 8 napon belül az Elnökség írásban (ajánlott levélben vagy visszaigazolt telefax útján) tájékoztatja.
  3. Ha a tagok 1/6-e kéri, a közgyûlést a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.
  4. Az elnökség a határozatairól az érintett szerveket, valamint a Szövetség tagságát 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni.

 

16. §

  1. Az Elnökség 5 tagból áll. Az Elnököt, az Elnökhelyettest és 4 elnökségi tagot a közgyûlés választja 3 naptári év határozott idõtartamra.
  2. Az Elnököt a közgyûlés 2/3-os szótöbbséggel hozott határozatával választja meg. Az Elnökség többi tagjának megválasztásához elegendõ az egyszerû szótöbbség.
  3. Több jelölt esetén a több szavazatot megszerzett személy minõsül megválasztottnak. Szavazategyenlõség esetén, vagy abban az esetben, ha egyik személy sem kapja meg a szükséges szavazati arányt, úgy mindaddig újra kell szavazni, amíg az egyik jelölt javára a szavazás el nem dõl, vagy a jelen §-ban meghatározott módon és szavazati arányban az Elnökség tagjait sikerül megválasztani.

17. §

  1. Az MTÁSZ Elnökségének és valamennyi szervének tagja magyar állampolgár, valamint bevándorlási engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár lehet, feltéve, hogy a bíróság nem tiltotta el a közügyek gyakorlásától, és a megbízatást írásos nyilatkozatával elfogadja. A tisztségviselõk újraválaszthatók.
  2. Az MTÁSZ tisztségviselõinek visszahívásához a közgyûlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  3. Nem lehet az Elnökség tagja a Felügyelõ Bizottság tagja, a Szakmai Bizottság tagja, az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozói (Ptk. 685. §-ának b) pontja).
  4. Amennyiben a jelen Alapszabály rendelkezései alapján valamely tisztségviselõvel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok merül fel, és az összeférhetetlenségi ok fennálltát 3 napon belül az érintettek nem szûntetik meg, úgy valamennyi érintett megbízatása a 3 nap elteltével megszûnik.

18. §

  1. Az Elnökség tagja az ilyen személyektõl általában elvárható gondossággal köteles tevékenységét végezni. Kötelességeinek szándékos vagy gondatlan megszegésével az MTÁSZ-nak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelõs.
  2. Az Elnökség tagjainak felelõssége egyetemleges. Nem terheli a felelõsség azt az elnökségi tagot, aki a határozat, intézkedés vagy mulasztás ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az Elnökségnek, a Felügyelõ Bizottságnak, és az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak bejelentette.

19. §

  1. Az MTÁSZ elnöke képviseli az MTÁSZ-t harmadik személlyel, vagy szervezettel szemben az elnökség felhatalmazásának keretei közt. A felhatalmazáson túl, kötelezettséget nem vállalhat.
  2. Az Elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli önállóan az MTÁSZ-t az 1) bekezdésben meghatározott keretek közt.

20. §

  1. Az Elnökség tagjai munkájukért díjazásban részesülhetnek, melynek mértékét a Közgyûlés határozza meg.
  2. Az Elnök az MTÁSZ fizetett alkalmazottja.
  3. Az éves tiszteletdíjat két részletben kell kifizetni az elnökség tagjainak. Az elsõ részletet, mely a Közgyûlés által meghatározott tárgyévi keretösszeg 20 %-a, a tárgyév elsõ hat hónapjának végéig, a fennmaradó 80 %-ot pedig az év végi közgyûlés határozatának megfelelõ mértékben kell folyósítani.
  4. A kifizetést meg lehet tagadni, ha a Közgyûlés az Elnökség munkáját nem értékeli kielégítõnek. A kifizetést meg kell tagadni az Elnökség tagjainak jogerõs büntetõjogi felelõsségre vonása esetén (MTÁSZ ügyeiben való vétkesség). Utóbbi estben a már kifizetett összeget az Elnökségi tagoknak vissza kell fizetniük az MTÁSZ számára.

21. §

  1. Nem lehet az Elnökség tagja az Etikai és Fegyelmi Bizottság, a Szakmai Bizottság, valamint a Felügyelõ Bizottság tagja, továbbá ezek közeli hozzátartozói.

 

22. §

  1. Megszûnik az elnökségi tagság:

    1. a megbízás (megválasztás) idõtartamának lejártával;
    2. visszahívással (18. § (2));
    3. lemondással;
    4. elhalálozással;
    5. a 18. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.

23. §

  1. Ha az Elnökség tagjainak száma bármely okból 3 fõ alá csökken, haladéktalanul össze kell hívni a közgyûlést a megüresedett tisztség(ek) betöltése céljából.

24. §

Elnökségi ülések

  1. Az Elnökség feladatait elnökségi (testületi) üléseken látja el., melyet szükség esetén, de havonta minimum egy alkalommal kell tartani. Az Elnökség üléseinek összehívását az Elnökség bármely tagja indítványozhatja. Az ülés összehívását a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy két tagja is, továbbá az MTÁSZ tagjainak 1/10-e - az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozhatja.
  2. Az 1) bekezdésben meghatározott esetekben az elnökség ülését az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes hívja össze az indítvány kézhezvételétõl számított 8 napon belüli idõpontra. Ha az összehívás nem történik meg, úgy az ülés összehívására az indítványozó(k) jogosult(ak).
  3. Az elnökség összehívása oly módon történik, hogy az összehívó az ülés idõpontját megelõzõ legkevesebb 4 nappal írásban (ajánlott levélben vagy visszaigazolt telefax útján) értesíti az Elnökség tagjait és a megjelenésre jogosult egyéb személyeket. Az értesítésnek tartalmaznia kell az elnökségi ülés idõpontját, helyszínét és tervezett napirendjét is. Amennyiben valamely napirendi ponthoz írásos elõterjesztés készült, úgy azt lehetõség szerint az értesítéshez mellékelni kell.
  4. Az Elnökségi ülések nyilvánosak
  5. Az Elnökség indokolt esetben dönthet zárt ülés elrendelésérõl (például: Üzleti titok védelmében)

25. §

  1. Az elnökségi ülésen az Elnökség tagjain kívül állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet, a Felügyelõ Bizottság, a Szakmai Bizottság Etikai és Fegyelmi Bizottság Elnökei., valamint az Ügyvivõ. Az MTÁSZ adminisztrátora látja el a jegyzõkönyvvezetést az elnökségi üléseken.
  2. Az Elnökség üléseire eseti jelleggel más személyek is meghívhatók, akik tanácskozási joggal vehetnek részt az Elnökség ülésén.

26. §

  1. Az Elnökség csak teljes létszámban határozatképes.
  2. Az Elnökség határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az Elnök szavazata dönt.

27. §

  1. Amennyiben szabályszerû értesítés ellenére az elnökségi ülés nem határozatképes, úgy az eredeti értesítésben közölt, az eredeti idõponthoz képest három napon belüli idõpontra kitûzött újabb elnökségi ülést kell összehívni az eredeti napirendi pontok megtárgyalására.

28. §

Rendelkezési jog

  1. Az elnökségi ülést az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökség által esetileg választott egy elnökségi tag vezeti.
  2. Az Elnökség üléseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni. A jegyzõkönyv tartalmazza az ülés idõpontját és helyszínét, a jelenlévõk felsorolását, a napirendi pontokat, a jelenlévõk hozzászólásait, a hozott határozatokat, a szavazati arányokat, és erre irányuló igény esetén az egyes résztvevõk állásfoglalását, illetõleg különvéleményét.
  3. Az Elnökségi ülés után a jegyzõkönyv eredeti példányát a jelenlévõk kézjegyükkel hitelesítik, és errõl fénymásolatot kapnak. Az ülést követõ három munkanapon belül kell elkészíyteni a végleges jegyzõkönyvet és az eredeti jegyzõkönyvvel együtt kell iktatni az MTÁSZ irattárába.
  4. Az Elnökségi határozatokat külön-külön kell leírni és iktatni a Határozatok Könyvébe.
  5. A Határozatok Könyvébe bárki betekinthet az iroda nyitvatartási idejében.
  6. Az Elnökségi határozatokról a saját költségére bárki fénymásolatot kérhet.

29. §

  1. Az MTÁSZ bankszámlájával való rendelkezéshez az Elnök és az Elnökhelyettes együttes aláírása kell. Elnökségi határozatot, körlevelet, az Elnökségi ülések végleges jegyzõkönyvét az Elnök egyedül is aláírhatja, de az MTÁSZ-ból kiküldött minden hivatalos levelet s az MTÁSZ valamennyi szerzõdését az elnökhelyettesnek is ellenjegyeznie kell.

30. §

  1. Az Elnököt és az Elnökhelyettest tevékenységük ellátása során kötelezõ erõvel kötik a jogszabályokban, az Alapszabályban és az egyéb szabályzatokban foglaltakon túlmenõen a közgyûlési és az elnökségi határozatok is.

31. §

  1. Az Elnökség köteles tevékenységérõl az évi rendes közgyûlésen írásban, részletesen számot adni, továbbá a közgyûlés ezirányú igénye esetén más alkalmakkor is köteles a szükséges tájékoztatást megadni. Az írásos beszámolókat a közgyûlési meghívóval egyidõben kell elküldeni a tagszervezetek számára.
  2. A Felügyelõ Bizottság jogosult az Elnökség üléseirõl készült jegyzõkönyvet bármikor megtekinteni.
  3. Az Elnökség az MTÁSZ hivatalos kiadványában, a HÍRLEVÉL-ben tájékoztatja döntéseirõl s látja el közérdekû információkkal a tagszervezeteket (bõvebben lásd: Melléklet).

32. §

    1. Az Elnökség az MTÁSZ nevében munkáltatói jogokat gyakorol az MTÁSZ alkalmazottai (ügyvivõ, adminisztrátor(ok)) irányában.
    2. Az Ügyvivõ és az adminisztrátor(ok) munkaviszonyát határozatlan idejû munkaszerzõdéssel rendezi az elnökség, amelyben részletesen kell taglalni azok feladat- és hatáskörét.
    3. Az Ügyvivõ személyét nyílt pályázaton keresztül választja ki az Elnökség.
    4. Az Adminisztrátor(ok) személyének kiválasztásánál figyelembe kell venni az Ügyvivõ véleményét is.

33. §

A Felügyelõ Bizottság

  1. A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi az Elnökség és az MTÁSZ más szerveinek mûködését, ennek keretében különösen azt, hogy ezen szervek mûködése megfelel-e a jogszabályoknak, az Alapszabályban és az egyéb szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek, továbbá a közgyûlés határozatainak, valamint, hogy az MTÁSZ tisztségviselõi tevékenységük során betartják-e a rájuk kötelezõ határozatokat.
  2. A Felügyelõ Bizottság három tagból és áll, tagjait 3 naptári év határozott idõtartamra a közgyûlés egyszerû szótöbbséggel választja. A Felügyelõ Bizottság tagjainak megválasztására az elnökségi tagok megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

34. §

Feladatok

  1. A Felügyelõ Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltõ személyektõl általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Felelõsségük egyetemleges. Kötelezettségeik megszegésével az MTÁSZ-nek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelõsek.
  2. A Felügyelõ Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az elnök köteles értesíteni az Elnökséget, ha valamely Felügyelõ bizottsági tag megbízatása megszûnt, és ez okból rendkívüli közgyûlés összehívása vált szükségessé.
  3. A Felügyelõ Bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az összehívást a Felügyelõ Bizottság tagja – az ok és a cél megjelölésével – az elnöktõl bármikor kérheti. Ha az elnök a Felügyelõ Bizottság ülését 8 napon belül nem hívja össze, akkor annak összehívására az illetõ tag jogosult. Az összehívást tartalmazó meghívóban meg kell jelölni a felügyelõ bizottsági ülés idõpontját, helyszínét és várható napirendjét is.
  4. A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha ülésén valamennyi tag jelen van. Határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza.
  5. A Felügyelõ Bizottság nevében és képviseletében önálló képviseleti és aláírási joggal az Elnök rendelkezik, rajta kívül a két bizottsági tag együttesen jogosult a Felügyelõ Bizottság nevében és képviseletében eljárni és aláírni.

35. §

  1. A Felügyelõ Bizottság 28. § (1) bekezdésében foglalt ellenõrzési tevékenysége keretében az Elnökségtõl, illetõleg annak tagjaitól, vagy az MTÁSZ bármely szervétõl jelentést vagy felvilágosítást kérhet, az MTÁSZ iratait megvizsgálhatja, illetõleg azt szakértõvel az MTÁSZ költségére megvizsgáltathatja. A felvilágosítást az MTÁSZ szervei kötelesek a Felügyelõ Bizottságnak megadni, illetõleg az iratokat rendelkezésre bocsátani.
  2. A Felügyelõ Bizottság jogait testületileg vagy tagja útján gyakorolja. Az ellenõrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenõrzés megosztása azonban nem érinti a felügyelõ bizottsági tag felelõsségét, sem azt a jogát, hogy az ellenõrzést más tevékenységre is kiterjessze.
  3. A Felügyelõ Bizottság köteles megvizsgálni a közgyûlés elé terjesztett valamennyi jelentést, továbbá az MTÁSZ mérlegét is. Vizsgálatának eredményét a Felügyelõ Bizottság elnöke ismerteti. E nélkül a jelentésekrõl, a mérlegrõl határozat érvényesen nem hozható.

 

36. §

  1. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság tagja az Elnökség, a Szakmai Bizottság, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja, továbbá ezek közeli hozzátartozói.

37. §

  1. Megszûnik a felügyelõ bizottsági tagság:

    1. a megbízás (megválasztás) idõtartamának lejártával;
    2. visszahívással (18. § (2));
    3. lemondással;
    4. elhalálozással;
    5. a 18. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.

38. §

  1. A Felügyelõ Bizottság üléseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzõkönyvvezetõ, a Felügyelõ Bizottság elnöke és egy felügyelõ bizottsági tag ír alá.

39. §

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság szakmai, etikai és fegyelmi szempontból ellenõrzi az MTÁSZ tagjainak és szerveinek mûködését, illetõleg határozatait. Ennek keretében ellenõrzi különösen a szabályzatok betartását, az MTÁSZ tagjainak, szerveinek, rendezvényeinek, stb. magatartását, illetve szabályszerûségét. Felügyel továbbá az általános etikai elvek és a sportszerûség elveinek betartására.

40. §

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság öt tagból áll, tagjait a közgyûlés választja egyszerû szótöbbséggel 3 naptári év határozott idõtartamra. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztására a Felügyelõ Bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

41. §

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai maguk közül Bizottsági Elnököt választanak. A Bizottsági Elnök köteles értesíteni az elnökséget, ha valamely Etikai és Fegyelmi bizottsági tag megbízatása megszûnt, és ez okból rendkívüli közgyûlés összehívása válik szükségessé.
  2. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság üléseit a Bizottsági Elnök hívja össze. Az összehívást a Bizottság tagja – az ok és a cél megjelölésével – a Bizottsági Elnöktõl írásban bármikor kérheti. Ha a Bizottsági Elnök az Etikai és Fegyelmi Bizottság ülését 8 napon belül nem hívja össze, akkor annak összehívására az illetõ tag jogosult. Az összehívást tartalmazó meghívóban meg kell jelölni az ülés idõpontját, helyszínét és várható napirendjét is.
  3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább 3 tag jelen van. Határozatait egyszerû szótöbbséggel, de legalább három egybehangzó szavazattal hozza, szavazategyenlõség esetén a Bizottsági Elnök szavazata dönt. A Bizottsági Elnök távolléte, vagy a döntésbõl való kizártsága esetén a jelenlévõk által esetileg választott levezetõ elnök szavazata dönt.
  4. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság nevében és képviseletében önálló képviseleti és aláírási joggal a Bizottsági Elnök rendelkezik, rajta kívül bármely két bizottsági tag együttesen jogosultak az Etikai és Fegyelmi Bizottság nevében és képviseletében eljárni és aláírni.

42. §

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság I. fokú fegyelmi jogkört gyakorol az MTÁSZ tagjai, a tagok tagjai, illetõleg táncosai, továbbá a pontozóbírók, döntnökök, versenyvezetõk, szövetségi ellenõrök, számláló bizottsági tagok, továbbá az MTÁSZ tagjainak tisztségviselõi felett a 38. § bekezdésében meghatározott szempontokból.
  2. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja nem vehet részt olyan kérdés, illetve ügy elbírálásában, amely személyét vagy azt a tagot érinti, amelynek õ maga is tagja, vagy tisztségviselõje.

43. §

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság bírálja el az MTÁSZ tagjai, a táncosok, oktatók, pontozóbírók, döntnökök, versenyvezetõk, szövetségi ellenõrök, számláló bizottsági tagok magatartásával, illetõleg eljárásával kapcsolatban benyújtott panaszokat, illetve óvásokat. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság dönt az átigazolásokkal kapcsolatos vitás kérdésekben is.

44. §

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság eljárását kezdeményezheti az MTÁSZ tagja, az MTÁSZ tagjának tagja, illetve táncosa, továbbá a pontozóbírók, döntnökök, versenyvezetõk, szövetségi ellenõrök, számláló bizottsági tagok, az MTÁSZ tagjainak képviselõi és tisztségviselõi, az Elnökség, a Felügyelõ Bizottság, valamint ezek tagjai. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság jogosult hivatalból is eljárni.

45. §

  1. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedése óta 1 hónap, illetõleg elkövetése óta 6 hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végzõdött felmentéssel, az 1 hónapos határidõ a jogerõs határozat közlésétõl, a 6 hónapos határidõ pedig az eljárás jogerõs befejezésétõl számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén ezeket a határidõket a belföldre történõ visszaérkezéstõl kell számítani.

46. §

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatát írásban köteles meghozni, és azt köteles írásban részletesen megindokolni.
  2. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozata ellen az érintett, továbbá az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, fellebbezést nyújthat be az MTÁSZ közgyûléséhez. A fellebbezés nem halasztó hatályú, az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozata azonnal végrehajtható.
  3. A fellebbezést az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatának kézhezvételétõl számított 15 napon belül kell az Elnökséghez benyújtani, amely azt – amennyiben a fellebbezés beérkezte legalább 14 nappal megelõzi a soron következõ közgyûlés idõpontját – a soron következõ közgyûlés napirendjére tûzi. Amennyiben a közgyûlés idõpontjáig 14 napos idõtartam már nem áll rendelkezésre, úgy a fellebbezést csak a legközelebbi közgyûlést követõ közgyûlés köteles tárgyalni.

47. §

  1. Az Elnökség gyakorolja a II. fokú fegyelmi jogkört. Jogosult az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatát megváltoztatni, illetõleg a Bizottság határozatát megsemmisíteni, és azt új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára kötelezni. Amennyiben az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozata érdemben helyes, úgy azt a közgyûlés helybenhagyja.
  2. Az Elnökség határozata jogerõs.
  3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság eljárásának részletes szabályait, és a kiszabható büntetéseket a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza, amelyet az Etikai és Fegyelmi Bizottság köteles elkészíteni és jóváhagyás céljából a közgyûlés elé terjeszteni.

48. §

  1. Nem lehet az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja az Elnökség, a Szakmai Bizottság, valamint a Felügyelõ Bizottság tagja, továbbá ezek közeli hozzátartozói.

49. §

  1. Megszûnik az Etikai és Fegyelmi bizottsági tagság:

    1. a megbízás (megválasztás) idõtartamának lejártával;
    2. visszahívással (18. § (2));
    3. lemondással;
    4. elhalálozással;
    5. a 18. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.

  1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság üléseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzõkönyvvezetõ, az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke, valamint egy bizottsági tag ír alá.

50. §

Területi, helyi és szakági szövetségek

      1. A területi, helyi és szakági szakszövetségek az MTÁSZ jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységei. A Magyar Táncsport Szövetségben mûködõ területi, helyi és szakági sportági szakszövetségek felsorolását az alapszabály melléklete tartalmazza.
      2. A területi, helyi és szakági szakszövetségek saját szabályzatukban meghatározottak szerint mûködnek és látják el feladataikat. Alapszabályuk nem lehet ellentétes az MTÁSZ alapszabályával.
      3. A területi, helyi és szakági szakszövetségek önálló ügyintézõ és képviseleti szervvel, valamint a mûködéshez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkeznek.

51. §

Szakmai Bizottság

  1. A Szakmai Bizottság az MTÁSZ szakmai döntés-elõkészítõ szerve.
  2. A Szakmai Bizottság egyes ügyekben önálló döntési jogkörrel rendelkezik:
    1. az MTÁSZ Versenyszabályzatának karbantartása
    2. az MTÁSZ Versenynaptárának tervezése, elõkészítése
    3. figurakatalógus karbantartása
    4. szakmai továbbképzési tematika kidolgozása
    5. versenybírók kijelölése, besorolása
    6. a Szövetségi kapitány kiválasztásának elõkészítése és munkájának felügyelete (bõvebben lásd: Melléklet)
    7. az asszisztensi képzés szervezése, felügyelete
    8. külsõ oktatási intézményekkel kapcsolattartás, tematika egyeztetése
    9. szakmai etikai ügyek vitele

52. §

  1. a Szakmai bizottság öt fõ versenytánc szakemberbõl áll. A tagokat a közgyûlés választja meg 3 naptári év határozott idõtartamra.
  2. A Szakmai Bizottság tagjainak megválasztásánál az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

53. §

  1. Az Szakmai Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Bizottsági elnök köteles értesíteni az elnökséget, ha valamely Szakmai bizottsági tag megbízatása megszûnt, és ez okból rendkívüli közgyûlés összehívása válik szükségessé.
  2. Az Szakmai Bizottság üléseit a Bizottsági Elnök hívja össze. Az összehívást a Bizottság tagja - az ok és a cél megjelölésével - a Bizottsági Elnöktõl írásban bármikor kérheti. Ha a Bizottsági Elnök az Szakmai Bizottság ülését 8 napon belül nem hívja össze, akkor annak összehívására az illetõ tag jogosult. Az összehívást tartalmazó meghívóban meg kell jelölni az ülés idõpontját, helyszínét és várható napirendjét is.
  3. Az Szakmai Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább 3 tag jelen van. Határozatait egyszerû szótöbbséggel, de legalább három egybehangzó szavazattal hozza, szavazategyenlõség esetén a Bizottsági Elnök szavazata dönt. A Bizottsági Elnök távolléte, vagy a döntésbõl való kizártsága esetén a jelenlévõk által esetileg választott levezetõ elnök szavazata dönt.
  4. A Szakmai Bizottság nevében és képviseletében önálló képviseleti és aláírási joggal a Bizottsági Elnök rendelkezik, rajta kívül bármely két bizottsági tag együttesen jogosultak a Szakmai Bizottság nevében és képviseletében eljárni és aláírni.

54. §

  1. a Szakmai Bizottság tagja nem vehet részt olyan kérdés, illetve ügy elbírálásában, amely személyét vagy azt a tagszervezetet érinti, amelynek õ maga is tagja, vagy tisztségviselõje.

 

55. §

  1. A Szakmai Bizottság tagjai az 51. § 2) a)-j) pontokban felsorolt témákat kötelesek egymás közt felosztani, ami által a hozzájuk került témák referenseivé vállank. A referensek neveit és témaköreit a Szakmai Bizottság köteles az MTÁSZ Hírlevelében nyilvánosságra hozni.
  2. A Szakmai Bizottságnak minden tárgyévben munkatervet és költségvetést kell készítenie.

56. §

  1. A Szakmai Bizottság ülésének határozatait a Szakmai Bizottság Elnöke terjeszti az Elnökség elé döntésre, az Elnökségi ülésen. A Szakmai Bizottság határozatai csak az Elnökség döntésével emelkednek jogerõre, mely döntést a hírlevélben meg kell jelentetni.

57. §

  1. Nem lehet a Szakmai Bizottság tagja az Elnökség, valamint a Felügyelõ Bizottság, az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja, továbbá ezek közeli hozzátartozói.

58. §

  1. Megszûnik a Szakmai bizottsági tagság:
    1. a megbízás (megválasztás) idõtartamának lejártával;
    2. visszahívással (18. § (2));
    3. lemondással;
    4. elhalálozással;
    5. a 18. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.
      1. Az Szakmai Bizottság üléseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzõkönyvvezetõ, az Szakmai Bizottság elnöke, valamint egy bizottsági tag ír alá.

 

59. §

Szakmai Fórum

          1. A Szakmai Fórum az MTÁSZ nyílt, szakmát érintõ problémákat megvitató gyûlése, amelyet minden év májusában és szeptemberében kell rendezni. Nincs meghatározott napirendje, minden szakmai probléma megvitatható.
          2. A Szakmai Fórum összehívását a Szakmai Bizottság témafelelõse határozza meg. Ennek keretében megjelöli a Fórum pontos naptári idõpontját, helyszínét (aminek biztosítását is megszervezi), kiküldi a tagszervezeteknek a meghívókat.
          3. A Szakmai Fórumon a jelenlévõk bármely megvitatott témában minimum 50 %-os többségû döntést hozhatnak. Ez kötelezõ ajánlás a Szakmai Bizottság számára, amelynek a témában 30 napon belül javaslatot kell az elnökség elé terjesztenie.
          4. A Szakmai Fórumon bármely az MTÁSZ-hoz kötõdõ személy részt vehet, valamennyien tanácskozási jogkörrel bírnak, de szavazati joga csak a tagszervezetek képviselõinek van. A Szakmai Bizottságnak teljes létszámban kötelezõ a megjelenés.
          5. A Szakmai Fórum üléseit a Szakmai Bizottság Elnöke nyitja meg, és látja el a levezetõ elnök funkcióját. A jegyzõkönyvet a helyszínen választott két fõ hitelesíti. A jegyzõkönyvet, az ülést követõ három munkanapon belül kell elkészíteni. A kész jegyzõkönyvet a Szakmai Bizottság referense lefûzi és nyilvántartja, valamint a Hírlevélben ebbõl kivonatot jelentet meg.

60. §

Az MTÁSZ alkalmazottai

  1. A közgyûlés által választott elnök az MTÁSZ alkalmazottja.
  2. Az Ügyvivõ az MTÁSZ alkalmazásában álló személy, aki felett az elnökség gyakorolja az MTÁSZ nevében a munkáltatói jogokat.
  3. Az Ügyvivõvel az Elnökség határozatlan idejû munkaszerzõdést köt, amelyben részletesen szabályozzák hatáskörét, feladatkörét, felelõsségét, valamint díjazását.
  4. Az Ügyvivõ vezeti az MTÁSZ adminisztrációját. Legfontosabb feladata az Elnökség és a Közgyûlés elé kerülõ döntések elõkészítése és azok végrehajtása, valamint a hivatalos szervekkel és a tagszervezetekkel való kapcsolattartás megszervezése.

61. §

  1. Az Adminisztrátor az MTÁSZ alkalmazásában álló személy, aki felett az elnökség gyakorolja az MTÁSZ nevében a munkáltatói jogokat.
  2. Az Adminisztrátorral az Elnökség határozatlan idejû munkaszerzõdést köt, amelyben részletesen szabályozzák hatáskörét, feladatkörét, felelõsségét, valamint díjazását.

62. §

Az MTÁSZ vezetõ tisztségviselõire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

  1. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b./ pont) valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  1. a kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül
  2. bármilyen más elõnyben részesül, illetõleg a megkötendõ jogügylet egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek az MTÁSZ cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az MTÁSZ által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.
    1. Nem lehet az MTÁSZ felügyelõ szervének elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
      1. az MTÁSZ elnöke, vagy elnökségi tagja
      2. az MTÁSZ-szal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
      3. az MTÁSZ cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat és az MTÁSZ tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatást –, illetve
      4. az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

63. §

  1. Nem lehet a Szövetség vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki.

64. §

Az MTÁSZ vagyona és gazdálkodása

  1. A Szövetség éves költségvetés alapján dolgozik.
  2. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységébõl, illetve a vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítve kell nyilvántartani. A Szövetség mûködéséhez szükséges bevételek a következõkbõl tevõdnek össze:

  1. az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára, vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, adomány
  2. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
  3. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
  4. az MTÁSZ eszközeinek befektetésébõl származó bevétel
  5. tagsági díjak
  6. magán- és jogi személy támogatása
  7. a tagszervezetek által befizetett – a jogszabályban, vagy közgyûlési határozatokban – megállapított díjak
  8. a nemzetközi szervezetektõl kapott részesedés
  9. vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel
  10. egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevételek

  1. Az MTÁSZ költségei

  1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  2. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  3. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  4. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani

  1. Az MTÁSZ vagyona

  1. készpénz (bankbetét, folyószámlán lévõ összeg)
  2. készpénzre szóló követelés

  1. Az MTÁSZ kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján felelõssége nem haladja meg vagyonának mértékét.
  2. Az MTÁSZ a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az MTÁSZ tagjai – a tagdíj megfizetésén túl – a szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. Az MTÁSZ jogutód nélküli megszûnése esetén a vagyon a hitelezõk kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A közgyûlés ettõl eltérõen nem rendelkezhet.
  4. Az MTÁSZ váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki.
  5. Vállalkozói tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

65. §

A Versenyszabályzat módosítása

  1. A Magyar Táncsport Szövetség Versenyszabályzatát a közgyûlés fogadja el (6. § (3) bekezdés k) pont).
  2. A Versenyszabályzat módosítására Irányuló javaslatokat a Szakmai Bizottság gyûjti össze, véleményezi és terjeszti az évi rendes második közgyûlés elé.
  3. Amennyiben szükséges, a Versenyszabályzat módosítására rendkívüli közgyûlést kell összehívni.

 

66. §

Az MTÁSZ törvényességi felügyelete

  1. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) vezetõje (miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol az MTÁSZ felett.
  2. Az Ifjúsági és sportminiszter ellenõrzi, hogy az MTÁSZ

    1. Alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
    2. szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az Alapszabályt, vagy az egyéb szabályzatokat.

    1. Az Ifjúsági és sportminiszter a jogszabály, az Alapszabály, az egyéb szabályzatok megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén – határidõ kitûzésével – felhívja az MTÁSZ-t a jogszabálysértés megszûntetésére.
    2. Az MTÁSZ a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidõn belül, az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem értésérõl az Ifjúsági és sportminisztert tájékoztatja.
    3. a megadott határidõn belül intézkedés nem történt, az Ifjúsági és sportminiszter

  1. az MTÁSZ határozata ellen keresettel fordulhat a Fõvárosi Bírósághoz;
  2. a verseny, a játék, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a    fegyelmi szabályzatok alapján hozott, továbbá a 3. § (2) bekezdés c)    pontjában meghatározott ügyekben az MTÁSZ határozatát megsemmisítheti    és új eljárás lefolytatását rendelheti el;
  3. a jogszabálysértés megszûntetése érdekében összehívhatja az MTÁSZ    közgyûlését;
  4. ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén az MTÁSZ, vagy egyes    szerveinek, illetve tisztségviselõinek mûködését felfüggesztheti. Ha a    törvényességi felügyelet gyakorlója az MTÁSZ mûködését felfüggesztette,    egyidejûleg felügyelõ biztost rendel ki a jogszabálysértés megszüntetésére és    a törvényes mûködés helyreállítására.

        1. Az (5) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban a bíróság a jogszabálysértõ határozatot megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el.

 

67. §

Záró rendelkezések

  1. Az ügyrendjében rendelkeznie kell

  1. olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a közgyûlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, és a döntést támogatók illetõleg ellenzõk számaránya és – amennyiben lehetséges – személye megállapítható.
  2. A közgyûlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról
  3. Az MTÁSZ mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérõl
  4. Az MTÁSZ mûködésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról

68. §

  1. Az MTÁSZ tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel, illetve a Magyar Táncsport Szövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a vitás ügyet az MTÁSZ elnöksége vagy más szerve nem tárgyalta.

69. §

  1. A Szövetség illetõleg annak kiemelkedõen közhasznú szervezeti minõsítésének nyilvántartásba vételével (átsorolásával, törlésével) kapcsolatos eljárást az Országos Testnevelési és Sporthivatal folytatja le.
  2. A Szövetség az 1) bekezdésben megjelölt eljárásokban a bekövetkezett változásokat, változtatásokat, azok bekövetkeztétõl számított 60 napon belül jelenti be az ISM-nek..

A jelen Alapszabályt a Magyar Táncsport Szövetség 2000. február 20. napján tartott rendkívüli közgyûlésén fogadta el.

Budapest, 2000. február 20.