Make your own free website on Tripod.com

Magyar Táncsport Szövetség

FEGYELMI SZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest 1997. szeptember 24.

 

 

 

1.§.

A fegyelmi szabályzatot kell alkalmazni

  1. A Magyar Táncsport Szövetség valamennyi tagjára, minden sportolóra, sportvezetőre és a sportágban foglalkoztatottakra.
  2. A 4 §.-ban foglalt rendelkezések tekintetében a sportegyesületekre, azok szakosztályaira.

2. §.

Fegyelmi vétségek

  1. Fegyelmi vétséget követ el az, aki a Magyar Táncsport Szövetség versenyszabályzatát vétkesen megszegi, vagy egyéb sportszerűtlenséget követ el.

Ilyenek különösen:

    1. A versenyszabályok és a versenykiírásban foglalt előírások be nem tartása
    2. A benevezetteknek a versenyen a kijelölt időben való megjelenésének indokolatlan elmaradása
    3. A verseny tisztségviselőire, a pontozóbírákra, azok eljárására közvetve, vagy közvetlen sértő kijelentést tesz
    4. Stb.

3. §

Fegyelmi büntetések

  1. Fegyelmi büntetések a következők:
    1. Írásbeli figyelmeztetés
    2. Pénzbírság
    3. Kedvezmények, támogatások megvonása
    4. Eltiltás sportlétesítmények látogatásától
    5. Eltiltás meghatározott sporttevékenységtől
    6. MTÁSZ tagsági viszony felfüggesztése
    7. Kizárás a Magyar Táncsport Szövetségből.
    8. Amatőr minősítés megvonása
  1. A kedvezmények megvonását bármelyik fegyelmi büntetéssel együtt is lehet alkalmazni
  2. Az eltiltás időtartama a 2 ( kettő ) évet nem haladhatja meg.
  3. A sporttevékenységtől való eltiltás lehet versenyzéstől, edzői, versenybírói, versenyvezetői működéstől, az MTÁSZ sportszervezeteiben való tisztségviseléstől, sportrendezvényekről való eltiltás

4. §.

Egyéb intézkedések

  1. Sportegyesülettel, vagy annak szakosztályával szemben fegyelmi eljárás keretében egyéb intézkedések is alkalmazhatók. (pl. bajnokságból, versenyből való kizárás, költségtérítésre-, kártérítésre kötelezés, átigazolási jog megvonása, stb. )

5. §.

A fegyelmi büntetés célja és kiszabásának elvei

  1. A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a fegyelmi vétség súlyához és az elkövető vétségének fokához, továbbá az enyhítő- és súlyosbító körülményekhez.

6. §.

A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése

  1. Az egy évet meg nem haladó eltiltás végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető személyi körülményeire, valamint az elkövetett fegyelmi vétség súlyára figyelemmel a büntetés célja, a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető
  2. A próbaidő 6 hónaptól 12 hónapig terjed.
  3. A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetővel szemben a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt, bármilyen jogerős büntetést alkalmaznak.

7. §.

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság

  1. A Magyar Táncsport Szövetség alapszabályának 38. 39. 40. 47. és 48. §, paragrafusa
  2. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság munkájának adminisztratív feladatát a Szövetség irodája végzi. Az iroda köteles a tárgyalások előkészítéséhez, lefolytatásához, a határozathozatalhoz szükséges irodai személyzetet biztosítani, a határozatokat, idézéséket, eljárási levelezést azok aláírását követő munkanapon ajánlott küldeményként, a határozatokat körlevélként postára adni.

8. §.

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság hatásköre.

  1. Alapszabály 41. §.

9. §.

A fegyelmi eljárás kezdeményezése

  1. Alapszabály 43. §.

10. §.

Elévülés

  1. Alapszabály 44. §.

11. §.

A fegyelmi tárgyalás előkészítése

  1. Azt a személyt, akivel szemben fegyelmi eljárást kezdeményeztek, a fegyelmi tárgyalásra legalább 8 nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni. Az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani, továbbá, hogy igazolatlan távolmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza
  2. A fegyelmi tárgyalás előtt intézkedni kell a tanúk megidézése, egyéb bizonyítékok beszerzése, valamint az érdekelt sportegyesület, vagy más szerv képviselőjének meghívása iránt.

12. §.

A fegyelmi tárgyalás

  1. A fegyelmi tárgyalást az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott személy vezeti, aki az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja kell hogy legyen.
  2. A tárgyalás megnyitása után az eljáró Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke, vagy egyik tagja, ismerteti a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket. Ezt követően meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és módot ad a védekezésre és bizonyítékainak előterjesztésére.
  3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság a védekezés meghallgatása után lefolytatja a bizonyítási eljárását, amelynek során meghallgatja a tanúkat, szakértőket, szükség esetén helyszíni szemlét tart, ismerteti a beszerzett okiratokat. A bizonyítási felvétel a fegyelmi eljárás alávont személy jelenlétében történik. Szükség esetén szembesítést is el kell rendelni. Amennyiben a bizottság birtokában az üggyel kapcsolatos olyan adatok amelyet a fegyelmi alá vont személy nem ismer, úgy ezeket az adatokat észrevételezés végett a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi alá vont személy elé kell tárni.
  4. A fegyelmi eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a távolmaradását elfogadhatóan nem igazolta, a fegyelmi tárgyalást jelenléte nélkül is meg lehet tartani.
  5. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság eljárását zárt tárgyalás keretében folytatja le.

13. §.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve

  1. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
  2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
    1. A tárgyalás helyét és idejét
    2. A jelenlévők nevét és tisztség.
    3. A fegyelmi eljárás alá vont személy adatait és előadott védekezését.
    4. A meghallgatott tanúk vallomását, az esetleges szakértő(k) véleményét.
    5. Az írásbeli bizonyítékok ismertetésének megtörténtét.
    6. A fegyelmi határozat rendelkező részét
    7. A határozat kihirdetésének megtörténtét (ha az érintettek jelen vannak).
    8. A nyilatkozatokat a fellebbezés kérdésében.
  1. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve a fegyelmi tárgyaláson történtek bizonyítására szolgál. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tárgyalás irataihoz kell csatolni. A jegyzőkönyvet megkapják az érintettek és az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai.

14. §.

A fegyelmi határozat

  1. A fegyelmi határozat elmarasztaló, vagy eljárást megszüntető határozat.
  2. Büntető határozatot kell hozni, ha megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el.
  3. Eljárást megszüntető határozatot kell hozni:

    1. ha a megállapított cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget
    2. ha az eljárás alapját képező cselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást
    3. ha nem állapítható meg a fegyelmi vétség elkövetője, vagy az elkövető vétsége
    4. ha a fegyelmi vétség elévült,
    5. ha a fegyelmi vétség súlyára és az eset összes körülményeire tekintettel még a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása sem látszik szükségesnek.

  1. A fegyelmi határozat rendelkező részből és indoklásból áll.
    1. A határozat bevezetéseként meg kell jelölni annak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárás indult, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét.
    2. Az elmarasztaló határozat rendelkező részének tartalmaznia kell az elkövető nevén és személyi adatain kívül az elkövetett fegyelmi vétség megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést és az alkalmazott fegyelmi büntetést. A határozat rendelkező részében kell megállapítani a határozat nyilvánosságra hozatalának módját, továbbá utalni kell a fellebbezés lehetőségére is. Az elmarasztaló határozat indoklásának tartalmaznia kell a bizonyítottnak vett tényállást, a bizonyítékok megjelölésével továbbá annak kifejtését, hogy az elkövetésben a fegyelmi eljárás alá vont személy mennyiben vétkes, végül az enyhítő körülmények értékelését és a fegyelmi büntetés mértékének indoklását.
    3. Az eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy nevét, személyi adatait, továbbá az eljárás megszüntetésének kimondását, a megszüntetés okának megjelölésével.

  2. Fegyelmi határozatot a fegyelmi vétségnek a fegyelmi tárgyaláson való vizsgálatának befejeztével, legkésőbb a következő fegyelmi tárgyaláson kell meghozni. A Fegyelmi Bizottság elnöke ezt a határidőt - indokolt esetben - a fegyelmi vétség alapos kivizsgálása érdekében egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
  3. A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, valamint a kézbesítés után az érdekelt távollévőkkel, továbbá a 13. § (1) b.) pontjában megjelölt személlyel kézbesítés útján kell közölni. A határozatot meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek közreműködni kötelesek a határozat végrehajtásában
  4. A Fegyelmi Bizottság az általa hozott kézbesítés útján közölt határozatot nem változtathatja meg.

15. §.

Másodfokú eljárás

  1. Az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezés elbírálása az Magyar Táncsport Szövetség elnökségének hatáskörébe tartozik.
  2. A fellebbezést a elnökség önálló napirendi pontként tárgyalja. Az elnökségi ülés levezető elnöke ellátja a másodfokú eljárás elnöki tisztét is. Az elnök felkéri az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnökét, vagy az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai közül delegált bizottsági tag előadót, hogy ismertesse az elsőfokú fegyelmi eljárást és a hozott határozatot. Ezt követően az elnök a fellebbező személyt kéri fel álláspontjának ismertetésére. A felek és az esetleges új tanúk meghallgatása, esetleges új bizonyítékok megvizsgálása után az elnökség dönt a fellebbezésről, és szóban kihirdeti a határozatot.
  3. A másodfokú határozatban az elnökség az elsőfokú határozatot helyben hagyhatja, megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti. Hatályon kívül helyezés esetén, – ha szükséges – az első fokon eljáró Etikai és Fegyelmi Bizottságot új eljárás lefolytatására utasíthatja, megjelölve azt, hogy a megismételt eljárást milyen szempontok alapján kell lefolytatni.
  4. A másodfokú szerv határozatát a Magyar Táncsport Szövetség elnöksége köteles írásba foglalni és postai úton megküldeni az érdekelteknek, a tagszervezeteknek, valamint mindazon szerveknek is, amelyek kötelesek közreműködni a határozat végrehajtásában. A fegyelmi eljárás iratait az elsőfokú bizottság részére kell visszaküldeni.

17.§.

Felülvizsgálati eljárás

  1. A Magyar Táncsport Szövetség elnöksége által hozott, jogerős határozat felülvizsgálatára – törvényességi szempontból – az OTSH elnöke jogosult.
  2. Ha a fegyelmi eljárás során, a fegyelmi szabályokat megsértő és ennek a hozott határozatra lényeges kihatása volt, vagy olyan új tény bizonyíték merült fel, amely alkalmas az alapeljárásban megállapított tényállás megdöntésére, akkor a felülvizsgálati jogkör gyakorlója a határozatot hatályon kívül helyezheti, és új eljárást rendelhet el.
  3. Az új eljárást az elsőfokon eljárt szerv folytatja le, amelyhez a felülvizsgálati jogkört gyakorló – eljárási kérdésekben – iránymutatást adhat.
  4. Az új eljárásban a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap elteltével, az elkövetővel szemben súlyosabb határozat nem hozható.

18. §

A fegyelmi büntetés elengedése.

19. §

A fegyelmi jogkör gyakorlói e tevékenységükben függetlenek, és a Fegyelmi Szabályzat szerint kötelesek eljárni.

20.§.

A fegyelmi határozatok nyilvántartása

  1. A fegyelmi határozatokat az Etikai és Fegyelmi Bizottság irányításával a Szövetség irodája tartja nyilván.
  2. A versenyző startjogosultságát érintő jogerős fegyelmi határozatot a sportegyesületi tagsági könyvbe be kell jegyezni. Ezt a Magyar Táncsport Szövetség illetékese köteles írásban kezdeményezni a sportegyesület illetékes vezetőjénél a határozat jogerőre emelkedését követő 24 órán belül.

21.§.

  1. Jelen Fegyelmi Szabályzatot az Etikai és Fegyelmi Bizottság 1997. szeptember 24.-ei ülésén egyhangúlag elfogadta.
  2. A szabályzat mindaddig érvényes, amíg módosításra, vagy visszavonásra nem kerül.
  3. A szabályzatot el kell juttatni a Szövetség valamennyi jogi, vagy természetes tagjának.

Budapest, 1997. szeptember 24.