Etikai és Fegyelmi Bizottság *
Bizottságunk stratégiai feladatnak tartja *
A jelenlegi rendszerben tisztán nem rögzítettek a hatáskörök, illetékességek és az ehhez kapcsolódó felelősségi viszonyok. Ez működési zavarokat idéz elő az MTÁSZ funkciójának ellátásában. Ezt felismerve 1999. április 18-ai Közgyűlés határozott az új struktúra kialakításáról illetve ennek előkészítéséről.
A felállított bizottság összesen 11 alkalommal ülésezett átlagban 5-5 órát. Hosszú és konstruktív vitákat folytattunk az Elnökség és különösen a Szakmai Bizottság feladatkörének meghatározásakor.
Valamennyi ülésről feljegyzés készült. Az új struktúra egy-egy bizottságának feladatait egy-egy tag végezte, majd az általa készített anyagot az ülés előtt mindenkihez eljuttatta. Így az ülésen valamennyien kiegészíthettük az elkészült tervezetet.
Véleményünk szerint az elkészült anyag egy kerek, egész rendszer, jóllehet talán nem tökéletes, de a mellékletekkel együtt jól követhető a jövőbeni Magyar Táncsport Szövetség felépítése, működése. A novemberi közgyűlésig reményeink szerint valamennyi érintett megismeri az elképzeléseinket, észrevételeivel, javaslataival pedig tökéletesre formálhatjuk azt.
A szervezetek felépítésének sarokpontjait törvény szabályozza, tehát ezektől eltérni nem lehet. Hozhatunk létre új szerveket a szervezeten belül, de a legfontosabb a létrehozott egységek, bizottságok feladatainak, az egész nagy szervezet céljainak deklarálása. A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy nincsenek előre meghatározott célok, azon kívül, hogy fennmaradjunk. De a fennmaradáshoz szükséges célok sincsenek meghatározva.
Véleményünk szerint lezárult egy korszak az MTÁSZ életében. Sportágunk a fejlődés azon szakaszába lépett, amikor többet kell tennünk a népszerűsítésért. Eredmény-centrikussá vált világunkban eredményeket kell felmutatni nekünk is. Szervezettebbé, áttekinthetőbbé, rendezettebbé kell tenni az MTÁSZ munkáját.
Vázlatpontszerűen az alábbi részben találhatók azok a legfőbb deklarációk, melyeket a bizottságunk a legfontosabbnak tart. A pontok részletes kifejtése és indoklása az érintett bizottságoknál, funkcióknál olvashatóak.
Az 1. számú melléklet bemutatja a Magyar Táncsport Szövetség új, tervezett struktúráját. A felépítésből kitűnik, hogy a hagyományos és törvényes felépítést egészítettük néhány új bizottsággal, feladatkörrel.
Nézzük végig az egyes mezőket részletesen:
Feladat és hatásköre változatlan, az MTÁSZ legfelsőbb irányító és döntéshozó testülete. A közgyűlés feladata a Szövetség irányítása, de nem feladata pl. a lépéshatár szakmai szükségszerűségének megvitatása. Mivel a tagszervezetek döntő többsége önálló jogi személy, számolnunk kell azzal a tendenciával, hogy az egyesületek vezetői nem feltétlenül tánctanárok, így az ilyen és ehhez hasonló szakmai kérdések megvitatásának fóruma nem lehet a közgyűlés. Nem változtatván az egy tagszervezet = egy szavazat elvén, kívánatosnak tartjuk, hogy egy tagszervezetet legalább két fő képviseljen. Szavazatot átruházni csak egyesületen belül lehet. Helyszínen átruházásra pedig nem kerülhet sor, mert az egyik képviselő biztosan tud maradni. Az 1989. II. törvény előírásain túl a Sportminisztérium irányelvei is ezt a lebonyolítási módot szorgalmazza.
Ezt a posztot 2000. január 1.-től nem javasoljuk betölteni. A közgyűlés által választott személy lenne, aki személyével reprezentálná a Magyar Táncsport Szövetséget. Elsősorban protokolláris személy, akinek kapcsolatai révén nagyobb elismertség lenne kivívható a szövetség számára. Legfontosabb „elvárás" a díszelnök személyével kapcsolatban az elkötelezettség a versenytánc iránt. Ennek a funkciónak létrehozása lehetőséget ad egy kiemelkedő szponzoráció méltó elismerésére.
Mindkét bizottság feladatait törvény szabályozza, ezért a bizottságok tartalmi részével nem kívánunk részletesen foglalkozni. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy mindkét bizottságnak fontos szerepe van a szövetség működésében, tehát a törvény által biztosított jogokkal élni kell! Létszámát tekintve a Felügyelő Bizottság létszáma három, míg az Etikai és Fegyelmi Bizottság öt fő legyen javaslatunk szerint. A bizottságok titkos szavazással választanak maguk közül elnököt.
Az új struktúrában egy hatékonyabb, gyorsabb reakcióidejű elnökség felállítását tartjuk fontosnak, ezért javaslatunk: háromfős elnökség. Egy fő elnök, egy fő elnökhelyettes, egy fő elnökségi tag. Két közgyűlés között az elnökség irányítja a szövetséget. Az elnökség testesíti meg az egyetlen döntési központot, így az egyes bizottságok javaslatai alapján minden lényeges kérdésben dönt. A döntések valamennyi tagszervezetre és azok tagjaira kötelező érvényűek. Az elnökség hosszú és középtávú stratégiát dolgoz ki. A stratégiai kérdések tartalmi kitöltése az egyes bizottságok, főállású státusok betöltőinek feladata lesz. A melléklet táblázatából jól követhető az előkészítés, döntés és végrehajtás új mechanizmusa.
Bizottságunk stratégiai feladatnak tartja
A Sportminisztérium felállítása nem teremtett egyértelműen tisztább, áttekinthetőbb viszonyokat, mint volt évekkel ezelőtt. Ennek ellenére a lehető legjobb kapcsolat kialakítása elemi érdekünk.
Természetesen a Nemzetközi kapcsolatok javítása is szükséges, bár azt el kell ismerni, ez pillanatnyilag is jónak mondható.
Elektronikus és írott sajtóban rendszeresen meg kell jelennünk, mert e nélkül nem vagyunk ismertek és nem leszünk elismertek.
Pillanatnyilag nincs ilyen, ezért itt sok a tennivaló, az alapoktól kell indulni.
Az elkezdett folyamatot kell folytatni, a lehető legtöbb támogatót megnyerni sportágunknak.
Kaotikus a helyzet az oktatás területén. A Balettintézettől kezdve, a Testnevelési Egyetemen át a Népművelési Intézetig folyik tánctanárképzés, a tanfolyamitól az egyetemi szintűig. DE! Egyikhez sincs semmi köze a Magyar Táncsport Szövetségnek! El kell érni, hogy a képzés szakmai-tartalmi részébe beleszólhasson az MTÁSZ.
Egy-egy konkrét feladat megoldására ideiglenes jelleggel felállítható bizottság nagy segítséget jelent az elnökség számára. A döntések alapos előkészítése nagyobb hangsúlyt kap egy-egy Ad-hoc bizottság felállításával. Pl.: fontosnak tartjuk egy Ad-hoc bizottság felállítását, melynek feladata a Számítógépes Nyilvántartási Rendszer megtervezése, kialakítása.
Igen jó alkalom a nyilvántartás alapjainak elkészítésére, a versenykönyvek cseréje, amelynek mindenképpen meg kell történnie a sportorvosi kötelezővé válása miatt.
A táblázatból kitűnik, hogy az egyes feladatok előkészítésénél az elnökségen kívül az ügyvivő is részt vesz az előkészítésben. Természetesen, hiszen a tervezet szerint főállású alkalmazott, tehát mondjuk az oktatási intézményekkel elő tudja készíteni a tárgyalást, vagy a tárgyalások összegzését elkészítve kész koncepciót tud az elnökség elé tenni. Mindig, minden esetben az elnökség dönt, amely döntéseket az ügyvivő hajt, vagy hajtat végre. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
Az alapszabályban most is érvényes módon írásban, legalább 8 nappal az ülés előtt, a napirendi pontok kiküldésével kell összehívni az elnökséget. Havonta minimum egy alkalommal ülésezik, mely ülések állandó résztvevője tanácskozási joggal valamennyi bizottság elnöke, továbbá az ügyvivő és természetesen a jegyzőkönyv vezetésére az adminisztrátor. Az ülés levezetője az elnök. Az elnökségi ülések után, a jegyzőkönyv eredeti példányát mindenki kézjegyével hitelesíti, amiről fénymásolatot kap, majd a három munkanapon belül elkészült végleges jegyzőkönyvvel együtt iktatásra kerül. Az elnökségi határozatok külön-külön kerülnek leírásra, iktatásra és lefűzésre.
Új elem a bevezetőben említett fékek és ellensúlyok beépítése, ami annyit jelent, hogy aláírási és ellenjegyzési jogokat illetve kötelezettségek kerültek a rendszerbe. A bankok felé elnök és az általános helyettesének együttes aláírása kell. Elnökségi határozatot, körlevelet az elnök egyedül is aláírhat, de a szövetségből küldött minden hivatalos levelet, az MTÁSZ valamennyi szerződését, ellenjegyeznie kell az elnökhelyettesnek. Ezek után hivatalosan minimum három fő tud egy-egy levélről, szerződésről, hiszen az ügyvivő feladata a dokumentum előkészítése és elkészíttetése. A gondolatmenetet tovább folytatva, szabályozandó az Elnök képviseleti jogköre harmadik személlyel, vagy szervezettel szemben. Javaslatunk szerint elnökségi taggal közösen tegye ezt. A tárgyalások esetében az első tárgyaláson mindenféleképp delegációban, (elnök, elnökségi tag, ügyvivő). A további tárgyalásokon önállóan is képviselheti a szövetséget egy elnökségi felhatalmazás keretein belül. A felhatalmazáson túl elkötelezettséget nem vállalhat. A tárgyalás valamennyi fordulóján az ügyvivő jelenléte célszerű lenne. Az elnök médiákban való megjelenését elnökségi határozatban szabályozza az elnökség.
A bizottságok (elsősorban a Szakmai Bizottságra gondolunk) javaslataikat az elnökségi ülésen terjesztik be. Az aktuális javaslatok előterjesztője lehet a bizottság elnöke, vagy a bizottságon belüli témafelelős.
Az elnökség, mint munkáltató alkalmazza az ügyvivőt. Munkaviszonyát határozatlan idejű szerződésben szabályozza, részletesen taglalva feladat és hatáskörét (lásd később, illetve a táblázatban). Az ügyvivő személyének kiválasztására a pályáztatás látszik a legjobb megoldásnak. Az elnökség egyhangú döntéssel szüntetheti meg az ügyvivő munkaviszonyát alkalmatlansága esetén. Az adminisztrátor munkáltatója is az elnökség, de a személy kiválasztásánál fontos szempont az ügyvivő véleménye, hiszen az ő közvetlen munkatársa lesz.
Az elnökség alakítson ki egy hivatalos orgánumot, melyen keresztül tájékoztatni tudja a tagszervezeteit. A mostanság feléledő Hírlevél alkalmas erre, de bizottságunk javasolja a tartalmának kibővítését, az egyes bizottságok oldalakhoz jutásával az információs csatorna kiszélesedését. Minden hónap 10.-éig kell megjelennie, tartalmazván a legfontosabb információkat, úgymint versenynaptár, elnökségi határozatok, kiemelt versenyek eredményeit, külföldi és hazai versenyekről egyéb információkat. Az egyes bizottságokban született javaslatok, döntések külön-külön jelenjenek meg a lapban. Például kiválóan alkalmas lenne a szakmai kérdések vitaindítójára, vélemények ütköztetésére a Szakmai Bizottság részére biztosított felület.
Az elnök távolléte esetén az általános elnökhelyettes a képviseletre feljogosított személy. Ezen túl legfontosabb szerepe az ellenjegyzési kötelezettsége, amit az előzőekben már leírtunk.
Valószínűleg többeknek eszébe jut, hogy nagy a hatalomkoncentráció az elnökség kezében. Ez első ránézésre lehet igaz is. De! Ebben az új struktúrában az elnökségnek nem kell az előkészítő munkában részt vennie! Nemcsak személyként, de nem is az elnökségi ülésen történik meg az előkészítés, témafelelősök hiánya miatt! Az előkészítést a bizottságok végzik. A bizottságokban nem egy ember vitatja meg a kérdést, hanem öt, vagy esetleg az egész szakma. Ehhez kell létrehozni a Szakmai Fórumot. Az elnökségi üléseken hét fő tárgyalóképes, mint a mai rendszerben. A különbség az, hogy az ülésen kialakult vélemény alapján ezek után három fő dönt. A demokráciában megszokott eszközök változatlanul a közgyűlés rendelkezésére állnak. A választott testület visszahívható, az alkalmatlannak ítélt személy leváltható ezek után is.
A jelenlegi rendszerben száz-egynéhány tagszervezet képviseletében 15 fő dolgozik az Magyar Táncsport Szövetségben, választott funkcióban. Az új rendszerben 16 fő. Most szinte mindenki szakmabeli, de mégsincs képviselve a szakma…
A fizetett alkalmazottakon kívül, valamennyi bizottság tagjainak esetenként költségtérítés jár az államilag szabályozott módon, tiszteletdíj pedig adható. Mértékét és kifizethetőségét a közgyűlés határozza meg. Javaslatunk, hogy az elnök 20%-al magasabb tiszteletdíjat kapjon, mint az elnökség tagjai. A tiszteletdíjat 2 részletben lehetne kifizetni. Az első részlet, mely az évi keret 20%-a, az első hat hónap végéig, a fennmaradó 80%-ot pedig az évégi közgyűlés határozatának megfelelő mértékben lehet folyósítani. A kifizetést meg lehet tagadni, ha a közgyűlés az elnökség munkáját nem értékeli kielégítőnek. A kifizetést meg kell tagadni, jogerős büntetőjogi felelősségre vonás esetén (MTÁSZ ügyeiben való vétkesség) és vissza kell fizetni az előleget, vagy a teljes összeget.
Pillanatnyilag az MTÁSZ tagszervezetiben használt nyomtatványok igen színes palettán helyezhetők el. Vannak törekvések és lehetőségek is egy esztétikus, célszerűen kialakított nyomtatványgarnitúra használatára, de ezt bizottságunk nem tenné egyéni elbírálás tárgyává. Ezért két javaslatunk van ebben a témakörben.
Ezek:
Kivitele: A/3-as méretű, önátírós, kétpéldányos, nyomdai úton előállított és sorszámozott.
Kivitele: A/4-es méretű, önátírós, kétpéldányos, nyomdai úton előállított és sorszámozott.
Kivitele: A/4-es méretű, önátírós, kétpéldányos, nyomdai úton előállított és sorszámozott.
Kivitele: A/4-es méretű, önátírós, kétpéldányos, nyomdai úton előállított és sorszámozott.
Kivitele: A/4-es méretű, önátírós, kétpéldányos, nyomdai úton előállított és sorszámozott.
Kivitele: A/5-ös méretű, önátírós, kétpéldányos, nyomdai úton előállított és sorszámozott.
A kétpéldányos, önátírós kivitel előnyeit nem kell hosszasan magyarázni. Egyszerűen teljesíthető az a szabály, hogy az összesítők másolatát ki kell tenni a verseny végén. A versenykönyv igénylő lap és a startbélyeg igénylés lehetővé teszi a tagnyilvántartás évenkénti frissítését. A költségvonzata nem magas, de a szülők fénymásoló kapacitásának kihasználásától természetesen többe kerül. Nincs egyetlen sportág, ahol nem egységesek a rendszerben használt nyomtatványok!
A versenyek tisztségviselői igen sokféle néven szerepelnek. Ennek is fontos az egységesítése, a fogalmak és funkciók pontos meghatározása. Az új elnevezések jobban lefedik a feladatot.
VERSENYBÍRÓ – pontozóbíró volt.
SzámlálóBÍRÓ – ugyanaz, mint eddig.
DÖNTNÖK – a versenyszabályzatban meghatározottak szerint.
SZAKAMI VEZETŐ – a verseny lebonyolításáért felelős szakmai vezető.
MŰSORVEZETŐ – a bemondó, aki levezényli a versenyt.
A szövetség hivatalos helységeit is célszerű lenne az új helyzethez igazítva átrendezni, és használni. A napi nyolc órás munkaidő lehetővé teszi az iroda napi nyitva tartását, még ha ez nem is lehet minden nap a teljes munkaidőben. A jelenleg használt két irodából az egyiket a bizottságok rendelkezésére kell bocsátani, illetve a szövetség vendégeinek fogadására kell alkalmassá tenni.
A Sporttörvény előírásainak megfelelően létre kell hozni a Szövetségi Kapitány státusát. A mi esetünkben ez minimum 2 személyt jelentene, ha csak korcsoportok szerint bontjuk a táncosokat. Sportágunkban azonban van még ezen felül standard és latin-amerikai tánc is, a tíztáncról már nem is beszélve. Javasoljuk, hogy egyetlen személy legyen az Ifjúsági és a Felnőtt keret Szövetségi Kapitánya. Így az igaz, hogy valószínűleg az egyik táncnem lesz preferált terület, de más hazai és külföldi trénerek is részt vehetnek a felkészítésben a kapitány felkérésének megfelelően. Személyének kiválasztására szintén pályáztatás lenne a legjobb módszer. A szakmai felkészítési programot először a Szakmai Bizottságnak kell jóváhagynia, majd a végső döntést az elnökség mondja ki. A tervezetnek tartalmaznia kell a költségvetési oldalt is. A kapitány munkájáért tiszteletdíjat kap, lehetőség szerint számla ellenében.
A szövetségi kapitány egyedül dönt a válogatott keretben szereplő párok személyéről, a létszámot a Szakmai Bizottság határozza meg. Javasoljuk, hogy a mindenkori Magyar Bajnokság dobogósai automatikusan kerettagok legyenek. Ezen felüli létszámról és személyekről a Szakmai Bizottság és az Elnökség döntsön. A válogatott keretet az IDSF világversenyei, EB, VB, EK, VK, által indokolt korcsoportokban és kategóriákban kell megjelölni.
Tagjait a közgyűlés választja, a bizottság nevéből adódóan csak tánctanári végzettséggel lehet tag valaki. Egy fő elnököt a megválasztottak választanak maguk közül titkos szavazással. Állásfoglalásaikat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tagok, egy – egy témának referensei, melyeket egymás között osztanak fel, majd ezt nyilvánosságra hozzák.
Minden bizottságnak munkatervet és költségvetést kell készíteni.
A Szakmai Bizottság legfontosabb partnere a Szakmai Fórum, valamint az a szervezet, amelyikben a versenyek hivatalos tisztségviselői tömörülnek. Mivel a Szakmai Fórum is külön fejezetben szerepel, nézzük az utóbb említett szervezet feladatát és szükségszerűségének magyarázatát.
A mai helyzetben van néhány versenybíró, tánctanár, aki semmilyen módon nem kapcsolódik az MTÁSZ-hoz mert nem tagja egyetlen MTÁSZ tagszervezetnek sem. Sajnos Ők a törvények és szabályok értelmében nem tudnak hivatalos formában versenyeken közreműködni. Természetesen az Ő munkájukra is számítunk, mert valamennyien fontos részei a versenytánc sportágnak. A helyzet megoldására egyetlen lehetőség kínálkozik. Alakítani kell egy külön szervezetet, amely szervezetként kapcsolódik az MTÁSZ-hoz. Mint minden bírókkal működő sportág esetében, ebbe a szervezetbe kellene tartozni a versenybíróknak, a számlálóbíróknak, a döntnököknek, szakmai vezetőknek. Jóllehet az előbb felsoroltak lehetnek egy főhöz is köthetők, de pl. döntnök lehet elméletileg egy kívülálló is olyan versenyen, ahol nem kell lépéshatár, vagy más szakmai kérdésben döntenie, de teljes részletességgel ismernie kell a versenyszabályzatot. Ez a szervezet jelölhetné kizárólagos joggal a versenyeken foglalkoztatható hivatalos tisztségviselőket. A szervezet által leadott lista alapján jelölné ki a Szakmai Bizottság a versenyek hivatalos tisztségviselőit, amit az elnökség hagyna jóvá. Véleményünk szerint ez a szervezet lehetne a Magyar Táncpedagógusok és Professzionista Táncosok Szövetsége (MTE), hiszen ennek egyébként is sokan tagjai jelenleg is. Ehhez természetesen az egyesület közgyűlésének a hozzájárulása is szükséges, de a vázolt szervezet megalakítása elkerülhetetlen.
Bizottságon belüli főbb feladatok
A legtöbb pont önmagát magyarázza, ezért csak néhány, nem önértelmező ponthoz fűzünk bővebb magyarázatot. Szinte valamennyi pontra érvényes, hogy a tartalmi kitöltést a bizottságnak és a Szakmai Fórumnak kell kidolgoznia.
Különösebb magyarázatot nem igényel, a hazai szabályozás csak szigorúbb lehet a nemzetközinél.
Tartalommal való kitöltése a felálló bizottság feladata lesz.
Szükségszerű változtatás a versenyrendszeren, mert a jelenlegi állapotban az év elején egyetlen táncos sem tudja, hogy abban az évben hány verseny lesz, és azok időben mikor lesznek. Különösen igaz ez a magasabb osztályos táncosokra. Így, ilyen körülmények között tervszerűen felkészülni lehetetlen, márpedig ez fontos része a versenyzésnek. Ez ma már versenysport, tagjai vagyunk az Olimpiai sportágak családjának, annak minden szépségével és hátulütőjével! 2001. január 1.-től régiónként meg kell határozni egyes osztályokra, korosztályokra lebontva megrendezendő hivatalos pontszerző versenyek kvótáját. Ezekből a lehetőségekből választhatnak az egyesületek, akik versenyt akarnak rendezni, illetve ebből a táncosok tudják majd, hogy a saját osztályában, korosztályában hány lehetősége lesz a feljutó pontokat megszerezni (ameddig lesznek pontok…). Ezeket a versenyeket egy évre előre kell tervezni, részben a saját érdekünk miatt, részben a környékbeli országok jó szokásaihoz igazodva.
A delegálások kérdése stratégiai kérdés. A kiemelt versenyeken elért helyezésért járó kvalifikáción kívül sportpolitikai, menedzselési kérdés egyes versenyekre párok delegálása. El kell kezdeni fiatal tehetséges párosok versenyeztetését
Új szervezeti egység kifejezetten a szakmai vélemények, nézetek ütköztetésére. Itt válik külön a szakma és a menedzsment. A közgyűlés nem lehet a szakmai viták helye, mert esetleg szakmán kívülálló egyesületi vezetők szavazata dönt egy adott kérdésben. A versenyek hivatalos résztvevői vehetnek részt a Fórumon (verseny-, számlálóbírók, döntnökök, táncosok, stb.). Bármely MTÁSZ-hoz kötődő személy részt vehet tanácskozási joggal a fórumon, de szavazati joga csak a tagszervezetek képviselőjének van. A vita során a jelenlévők számától függetlenül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntések kötelező ajánlásként kerülnek a szakmai bizottság elé. A bizottság köteles az ilyen ajánlásokat bizottsági ülésen megtárgyalni, hivatalos álláspontot kialakítani 30 napon belül. Az álláspontnak megfelelően eljárni, pl. szabálymódosítást kezdeményezni. A Szakmai Fórum beharangozását és a Fórumon elhangzottakat, valamint a született állásfoglalásokat a soron következő Hírlevélben ki kell hirdetni. Az évente két alkalommal megrendezendő Szakmai Fórumon a Szakmai Bizottság tagjainak kötelező a megjelenés.
Működési rend
A Szakmai Bizottság témafelelőse határozza meg a Fórum
Az ülés lefolyása
A szervezet legfontosabb előkészítő és végrehajtó státusa. Mint a már említett táblázatból kitűnik, döntési jogköre erősen korlátozott, annak a mértékét az elnökség határozza meg. Valamennyi bizottság és az elnökségi ülések előtti és utáni adminisztrációs feladatok ellátása, ezen ülések előkészítése az ő feladatkörébe tartozik. A tagszervezetekkel és hivatalokkal kapcsolatos napi feladatokat is az ügyvivő oldja meg. A napi munka szervezésében jelentős feladat hárul rá. Az adminisztrátorral együtt a nyilvántartás rendszeres frissítése, működtetése mellett a levelezés is jelentős és fontos feladat. Az egyes bizottságok részletes, a szövetség egészének a költségvetését figyelemmel kíséri, alakulását nyomon követi. Rendszeresen tájékoztatja az elnökséget az aktuális állapotokról. Munkaköri leírása pontosan és részletesen taglalja feladatait.
Napi nyolc órában kell dolgoznia. A feladatok szerteágazó volta miatt célszerű elsősorban gazdasági ügyintézőt keresni, aki emellett a titkárnői feladatokat is ellátja. Feladatkörébe tartozik az állami hivatalok számára készítendő bizonylatok elkészítése, benyújtása, a bejövő és a kimenő levelek szortírozása bizottságok szerint, ezek iktatása. A keletkező könyvelési anyagok előkészítése a külső könyvelő cég számára. Az elnökségi és bizottsági ülések jegyzőkönyveinek végső formába öntése, iktatása, postázása. Munkaköri leírása pontosan és ennél részletesebben taglalja feladatait.
Budapest, 1999. szeptember 22.
Becz Attila
Dr. Kisteleki Károly
Móczó János
Pásztor Ferenc
Várhegyi István