t@nc
TÁRSASTÁNC
Amit a standard és a latin
amerikai
táncokról érdemes tudni:
A társastánc alapjait az angolok az 1920-as évektõl
stilizálták, s nem sokkal késöbb hivatalos versenysporttá
nyílvánították. Magyarországon 1962 óta
mûködik szervezett formában ez a sport, mely standard és
latin amerikai táncból tevõdik össze. Hazánkban
minden évben Szombathelyen rendezik meg a Savaria Nemzetközi Táncversenyt
(SAVARIA), melynek révén minden táncrajongó képet
kaphat errõl az izgalmas és látványos sportról.
A tánciskolák táncoktatása is ebben a rendszerben zajlik. Általában 4 standard,
és 4 latin táncot tanítanak, kicsit módosítva, mikor mi kerül bele, melyik tanár,
melyikeket tartja fontosabbnak. Így lehetővé téve a "tömegsport":)
kialakítását, amit bárki elsajátíthat, és így nagy örömforrásként a különböző
társastáncos helyeken gyakorolhat.
Azoknak, akik még nem ismerik ezeket a tancokat szeretnénk segítéget
nyújtani egy rövid tájékoztató formájában.
Standard táncok:
-
Angol keringõ: Nevét származási helyérõl
kapta. Lépéseit a legkönnyebb megtanulni valamennyi
jelenlegi táncok közül. A lépések megtanulása
azonban korántsem elegendõ ahhoz, hogy a táncot magával
ragadó lendületét is érezze a táncos.
-
Tangó: A milonga és a habaéra néptáncból
fejlõdött ki. Kuba, Brazília, Argentína után
az 1900-as években került a párizsi lokálokba
mindent meghódítva, új divatõrületet hova
ruhában, táncban. Zenéje annyira magával ragadó,
hogy már a kezdõ táncosnak is sok örömet
jelent néhány alapfigura megtanulása.
-
Bécsikeringõ: Az agyik leglátványosabb és
legnépszerübb társastánc. A sodró lendület
és a lüktetõ ritmus magával ragad táncost
és közönséget egyaránt. 1963-ban nyílvánították
standard tánccá, s ma már nélkülönözhetetlen
része a táncversenyek programjának.
-
Quick-Step: Szintén Angliában alakult ki, a foxtrott gyors
változataként. Stílusára jellemzõ a
könnyed száguldás. legvidámabb társastánc,
aki mestere a quick-step alapjainak, olyan táncban szerzett magabiztosságot,
amely kétségtelenül a ritmus létezõ leglátványosabb
kifejezése.
-
Slow-Fox: A század elején Angliában alakult ki a foxtrott
lassú változataként. A tánc légiességét
a nyugodt, egyenlú hosszú, sikló lépések
adják. A táncostól biztos egyensúlyérzéket
és csiszolt technikát kíván ez a tánc..
Latin amerikai táncok:
-
Samba: Brazíliából, a rio´i karneválok
hangulatát árasztva vált gyorsan népszerûvé
a pergõ ritmusú, dinamikus zenéjû tánc.
Ringó és sodró mozgással mintegy hullámozva
táncolják a párok.
-
Cha-Cha: Kubából, Enrique Jorrin mambójából
származik és 1957-ben került Németországba.
A cha-cha nagyon sok elemet vett át a jazz-bõl, a beat-bõl
és a disco-ból. Alapkaraktere a pajkos kedv és a kokettes
flört.
-
Rumba: A mambó-boleró-ból származik és
a habanérával keveredett aro-kubai udvarló tánc.
Odaadást és menekülést fejez ki a hölgynél,
udvarlást és önkényt a férfinél.
A latin amerikai táncok gyüngyszeme, nagyon gazdag kifejezésmóddal.
Lírai dallamokkal erotikus csípõmozgással,
változatos karjátékkal táncolják.
-
Paso Doble: Spanyolországban és Franciaországban a
bikaviadalok ahtására alakult ki a tánc, flamenco
elemekkel gazdagítva. Az úr a torreádor, s a hölgy
a körgallér, azaz a vörös kendõ. Az úr
és a hölgy együtt mozognak egy elképzelt bika elõtt.
Nagyon gazdag kifejezési lehetõséget kínáló
tánc.
-
Jive: Kezdetben mint jitterbugg, késöbb mint boogie-woogie
vált ismertté. 1940-tõl az amerikai katonák
hozták Európába. Angliában jive néven
fejlõdött ki, és a 70-es évek közepén
lett versenyprogram. A jive robusztus életörömrõl
tanúskodik.
A Salome Tánc-Sport Egyesület prospektusa alapján
lejegyezte: Radványi
Zoltán
vissza